Mindenszentek temetőkápolna (sedleci osszárium)

Ország:

Csehország

Szélesség (lat):

N 49° 57,707'

Hosszúság (lon):

E 15° 17,281'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Kápolna

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Sedlec, Strarosedlecká

Egyéb adat:

A Mindenszentek temetőkápolna, vagy sedleci osszárium Csehország egyik legismertebb műemléke, évente körülbelül négyszázezren keresik fel. Magyarországhoz a csontkápolna berendezésére megbízást adó Schwarzenberg-család útján kapcsolódik. A Schwarzenbergek a török elleni háborúk során lettek ismertek Magyarországon, Adolf von Schwarzenbergnek szobra is áll Győrben. A család kevésbé pozitív emlékezetű tagja Felix zu Schwarzenberg volt, akinek az osztrák császárság miniszterelnökeként és külügyminisztereként nagy szerepe volt az 1848-49-es szabadságharc levetésében és a magyar alkotmányosság felszámolásában. A Schwarzenbergeknek magyar családi kapcsolata is létrejött a 20. század elején Festetics Matild Mária Georgina révén.

Rövid leírás:

A keletelt temetőkápolna a 14. században épült gótikus stílusban. Kétszintes épület, felső szintje egyhajós tér, az alsó (lépcsővel és bejárati csarnokkal, valamint keresztházzal megnövelve) maga a tulajdonképpeni osszárium. Építésekor a sedleci ciszterci apátsághoz tartozott. A 18. század elején a kolostor felújítása a kápolnát is érintette, részben statikai okok miatt sürgőssé vált átépítésére Jan Blažej Santini építész tervei alapján, a sajátságos „barokk gótika” szellemében került sor.

A kápolnához tartozó temető még évszázadokkal korábban lett nagyon ismert, amikor az egyik ciszterci apát Jeruzsálemből földet hozott a terület felszenteléséhez, elsőként Közép-Európában. A Jeruzsálem Óvárosán kívül eső Hinnom-völgyi Akeldamából (ami Vérmezőt jelent és számos bibliai esemény kapcsolódik hozzá, például itt akasztotta fel magát Júdás és itt bújt el nyolc apostol Jézus elfogása után, és a völgy nevéből származik a Gyehenna elnevezés, amely a pokol, az örökkévaló tűz szinonimája lett), a középkor folyamán nagy tömegben hordták el a földet szerte Európába, így örökítve tovább a hely szentségét. Sokan emiatt temetkeztek a sedleci temetőbe, de ide kerültek a nagy pestisjárványok és a huszita háborúk halottai is, több tízezres számban. Az egy idő után kihantolt csontmaradványok elhelyezésére szolgált a kápolna alsó tere, ahol a koponyákat már a 16. században elkezdték piramisszerű gúlákban felhalmozni. II. József a ciszterci rendet is feloszlatta, így a kápolna világi kézbe került. Az osszárium csak az 1870-es években nyerte el mai megjelenését, amikor a birtokos Schwarzenberg-család megbízást adott František Rint építőmesternek a csontok elhelyezésére. Az építőmester a csontokat klórmésszel fertőtlenítette és fehérítette és dekorációs elemként építette be, még a Schwarzenberg-család címerét is emberi csontokból rakta ki.

Hagyományosan úgy tartották, hogy az osszáriumban mintegy 30-40 ezer koponyát helyeztek el az egyéb csontok mellett. Az adatlap készítésekor is folyó felújítási munkálatok során a jelenlegi adatok alapján ezek száma meghaladja az 50 ezret.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2023-01-28 12:59:34