Régi királyi palota

Ország:

Csehország

Szélesség (lat):

N 50° 5,433'

Hosszúság (lon):

E 14° 24,083'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Városi palota

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Hradzsin, Prága 1. A vár harmadik udvarának keleti oldalán

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Prága legnagyobb és legjelentősebb világi gótikus építménye. A területén egyes feltételezések szerint már a 10-11. században egy fejedelmi ház állt, ezt azonban nem sikerült igazolni. A mai Régi királyi palota első építészeti emlékei I. Szobeszláv korából, a 12. század második harmadából származnak. A korai építészeti elemek napjainkban a jelenleg három, illetve négy szintes palota földszintjén találhatók. A 14. században, majd a 15. században I. Károly, majd IV. Vencel bővítette a palotát.

Jelenlegi kiépítésének legnagyobb tömege Jagelló Ulászló korából származik, aki 1483-tól költöztette be az udvarát az akkor évtizedek óta üresen álló palotába. A kibővítését hagyomány szerint összekapcsolják Mátyás, majd Ulászló budai építkezéseivel, azonban az egymásra gyakorolt hatások sorrendisége nem igazolható. A 13 méter magas, két szintnyi Ulászló terem reneszánsz ablakai nagy hasonlóságot mutatnak a budai várban feltárt töredékekkel, azonban ugyanennek a teremnek a legnagyobb különlegessége, a hatalmas térgörbe boltozat megléte – ilyen formában és felületen – Budán nem igazolható. A boltozat tervezője Benedikt Ried, a közép-európai késő-gótika rendkívül tehetséges mestere volt. Az ő alkotása a Lovaglépcső boltozata is.

A Régi királyi palotában 1541-ben tűz ütött ki, ami azonban az építészeti részleteket nem döntötte romba. II. Miksa a század közepe után a vár nyugati szélén új palotát épített, míg a régit hivatali célra használták tovább. Mária Terézia uralkodása idején egy új szárnyat építettek a Régi királyi palotához, de ennek felső szintjét 1931-ben elbontották.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2025-10-22 18:38:16