Jasna Góra-i pálos kolostor

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 50° 48,750'

Hosszúság (lon):

E 19° 5,833'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A. Kordeckiego 2.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A 13. században már biztosan létező, majd 1377 előtt városi rangot kapott településen alapítandó pálos kolostorról I. (Nagy) Lajos magyar és lengyel király a halálos ágyán rendelkezett 1382-ben. A tényleges alapítás Opolei László herceg érdeme, aki a pálosoknak adományozta a település fölé magasodó hegyet. Ezt lengyelül Jasna Górá-nak, latinus Clarus Mons-nak (azaz Fényes Hegynek) nevezték, de ismert a budaszentlőrinci pálos kolostorról – mint anyaintézményről – való elnevezése is: Claro Monte Budensi. A kolostor első szerzetesei Márianosztráról érkeztek.

Az alapítást követően hamarosan a helyi pálosok birtokába került egy szentkép, amelyet Európa egyik leghíresebb Szűz Mária ábrázolásaként tartunk számon. A kép eredetét több mesés történet is őrzi, s bár a 20. század során kétszer is természettudományos vizsgálatoknak vetették alá a Fekete Madonna ikont, a történetét még nem sikerült kétséget kizáró módon tisztázni. A szentkép növekvő tisztelete miatt megnőtt a kolostor forgalma, ezért az eredeti kis fatemplom helyén kis gótikus templomot építettek – a szentkép korunkban is ebben van elhelyezve, egy vasrács mögött. Emellé a templom mellé a 15. század derekán újabb, immár nagyobb, háromhajós gótikus templomot emeltek, amely azonban 1690-ben leégett. A jelenlegi impozáns barokk templom a 18. század első harmadában készült el. Ekkor kezdték el építeni a kolostoregyüttes látképét alapvetően meghatározó 106 méter magas tornyot is, azonban a felső szintjei csak a 20. században készültek el. Jelenleg egy bonyolult alaprajzú, épületek tucatjait tartalmazó épületegyüttes alkotja a nagy forgalmú kolostort és kegyhelyet.

A kolostor története szempontjából rendkívül fontos az 1655-ös svéd ostrom, amikor a pálos szerzetesek maroknyi védősereggel sikeresen álltak ellen a háromezer fős támadó seregnek. A győzelmet a Szűzanya segítségének tulajdonították, ami még népszerűbbé, nemzeti jelképpé tette ezt a kolostort. Rendkívül fontosak a magyar vonatkozásai, bár a feltehetően meglévő középkori magyar emlékek megsemmisülhettek az 1690-es tűzvészben. Jasna Góra a pálos rend nemzetközi központja, amelyből két tucat lengyel pálos kolostort alapítottak fíliaként.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2025-09-24 18:06:08