Hertelendy Károly síremléke

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 49° 20,049'

Hosszúság (lon):

E 20° 47,555'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Síremlék

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 2
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A község temetőjében

Egyéb adat:

A koordináták a temető bejáratára mutatnak.

Rövid leírás:

Az aprócska Kishárs falu az egykori Sáros vármegye északi szélén, közvetlenül Magyarország ezeréves határa mellett épült. Az újkorban ruszinok lakták, akik a környező, rengeteg erdővel kapcsolatos mesterségeket űztek.

Ebben az eldugott, kis faluban, az 1820-ban épült Szent Kozma és Damián templom melletti temetőben találjuk meg az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc egyik résztvevője, Hertelendy Károly huszárkapitány sírját.

A nemes hertelendi és vindornyalaki Hertelendyek ősi fészke a Nyugat-Dunántúl, konkrétan Zala és Vas megye volt. Itt feküdtek birtokaik is. A római katolikus vallású család több tagja viselt vármegyei tisztségeket, többen közülük katonáskodtak. E családba született Károly 1819. október 28-án, Vasszentmihályon. Apja Hertelendy Zsigmond földbirtokos volt. Gimnáziumi tanulmányait követően 1835-ben mint közvitéz állt be a császári hadseregbe. 1847-ben már őrmester, 1848 júniusától pedig hadnagy az ekkor Habsburg uralom alatt álló Galíciában állomásozó 8. Coburg huszárezredben. A szabadságharc 1848 őszi kitörését meghallva, novemberben 110 emberével hazajött és csatlakozott a magyar forradalmi honvédséghez. Főhadnagyi, majd századosi rangot kapott, a 8. huszárezred egyik századának parancsnoka lett. (Jellemző adat még, hogy Hertelendy Károly két testvére, Gábor és János szintén a honvédségnél szolgáltak és hadnagyi rangot viseltek!) 1849. július 14-én, a szabadságharc utolsó, magyar győzelemmel záruló ütközetében, a déli hadszíntéren lezajlott hegyesi csatában Hertelendy súlyosan megsérült: bal karját átlőtték.

A szabadságharc leverését követően évekig álnéven bujkált. 1854-ben feladta magát a császári hatóságoknak. Hadbíróság elé állították és 10 évi várfogságra ítélték. Végül 1856-ban kegyelemmel szabadult.

1867-68-ban uradalmi gazdatisztként dolgozott a később Kishársnak magyarított nevű, eredetileg Kislipniknek nevezett faluban. Tagja volt a Sáros megyei honvéd egyesületnek is. Itt is halhatott meg, de halálának pontos dátuma nem ismert.

Síremléke egy kő talpazaton álló, különösen gazdagon díszített, öntött vas kereszt, rajta Korpusszal. A valamelyik felvidéki vasöntödéből kikerült, míves kereszt függőleges szárán kis táblácska található, gazdag keretezéssel. Az ezen olvasható felirat szerint: "Hertelendi Hertelendy Károly honvéd huszárkapitány *1819 Casztonyban ✞ 18[..] Kis-Lipniken Béke hamvaira!"

A leíráshoz felhasználtuk a család honlapja: http://hertelendy.pw valamint Görföl Jenő - Kovács László: Hol sírjaik domborulnak. Dunaszerdahely, 2003. munkáját. A képek forrása az utóbbi mű, ill. a findgrave.com

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2018-07-16 01:39:42