Jézus Mennybemenetele római katolikus plébániatemplom

Ország:

Ukrajna

Szélesség (lat):

N 48° 8,436'

Hosszúság (lon):

E 23° 2,012'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A város főterének közepén

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A középkori Magyar Királyság északkeleti régiójának egyik legjelentősebb települése, Nagyszőlős már az Árpád-korban fejlődésnek indult, lakói mellé német ajkú telepesek is érkeztek.

Ősi plébániatemplomának építéséről pontos adataink nincsenek. Annyi bizonyos, hogy a 13. században már fennállott. Mai építészeti képét a 14. századi, gótikus stílusú átépítése és jelentős bővítése nyomán nyerte el. E korszakban alakult ki a keletelt tengelyű, nyereg tetős, ma bádoglemezzel fedett templom szokatlanul elnyújtott, keskeny, hosszú alaprajza, keleten sokszög záródású, támpillérekkel övezett, nagy ablakokkal áttört szentéllyel. A templom nyugati homlokzata előtt áll az alsó szintjein négyzetes, míg felső emeletein nyolcszögű alaprajzú, gótikus harangtorony. Az épületen ma is számos gótikus részlet látható, a szépen faragott kapukeretektől kezdve a kőkeretes ablakokon át a hajót a szentélytől elválasztó diadalívig. E templomot 1545-ben az ország legfontosabb plébáiáinak sorában találjuk.

Még ugyane század közepén, a terjedő protestantizmus Nagyszőlősön is győzedelmeskedett, a város lakossága reformátussá vált és tovább használta ősi templomát is. A római katolikus hívek lelki igényeit a szintén a város fő terén álló, a 16. században megrongált, de már 1693-ban rendbe hozott ferences kolostor barátai látták el. Végül az ősi templom a 19. században ismét a katolikus felekezet birtokába jutott. Az ekkorra már fedél nélküli épületet Hám János szatmári katolikus püspök támogatásával állították helyre. Ekkor készült a templom és a szentély új boltozata is.

Kárpátalja területét, amely a Trianoni békével az újonnan létrehozott államalakulathoz, Csehszlovákiához került, 1945-ben bekebelezte a sztálinista Szovjetúnió. Az ateista birodalom a templomot 1959-ben bezáratta, az épületet pedig vállalati raktárként használták. A katolikus hívek ez idő alatt csak a temetőkápolnában tarthatták meg szertartásaikat. Végül 1989-ben Magyarországról érkezett ferences szerzetesek újraindították a plébániai életet. A lelkes hívek munkája nyomán pedig megújult a templom ot végül 1991-ben Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek szentelte fel újból.

A templom egykori orgonája, melyet az Országh Sándor és Fia cég épített 1888-ban, a szovjet időkben elpusztult.

A leíráshoz felhasználtuk Pápai Zsuzsanna (szerk.): Kárpátalja. Római katolikus templomok, (Munkács, 2003.) c. művét.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2015-04-17 11:30:11