Az Akasztó község határában végzett feltárások során három kiemelkedően jó állapotú honfoglaláskori temetkezés került napvilágra, melyek gazdagsága több szempontból a Felső-Tisza-vidéki elit temetők rangjához mérhető.

Egy tervezett kiállítás a római kori temetőkben feltárt emberi maradványok alapján bemutatná azt is, hogy pontosan miként néztek ki Aquincum hajdani lakói.

A halott visszatérését igyekeztek megakadályozni azok, akik az elhunytat kövekkel a vállán és a szájában temették el az aquincumi katonaváros szomszédságában. Ezt a temetkezést is az egykori óbudai szeszgyár, vagyis a Buszesz folytatódó ásatásán tárták fel a Budapesti Történeti Múzeum szakemberei.

Egy határon átnyúló pályázat keretében kutatták és mutatják be Letkés történelmének részleteit. A genetikai vizsgálatok a ma ott élők több ezer éves gyökereit is feltárták. Batizi Zoltán régész, a Börzsöny Közérdekű Muzeális Gyűjtemény intézményvezetője írt összefoglalót.

A gedipa nép több évtizedes távlatban is egyik legizgalmasabb Kárpát-medencei régészeti emlékanyagát tártak fel a szakemberek Tiszaug határában. A tárgyakat rendkívül jó állapotban őrizte meg az agyagos talaj.

Magányos temetkezés volt az a halomsír, amelyben egy nagyon magas rangú szkíta nőt temettek el Aldebrő-Ilona-tábla lelőhelyen. A sírmellékletet feltehetően még az ősszel bemutatják a nagyközönségnek.

Bolygatatlan gyermekszarkofág került elő a Budapest III. kerületi Zápor utcában tíz másik gyermek temetkezésével együtt – számolt be a Régészet Budapesten honlap.