Vízaknai fürdőegyüttes

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 52,660'

Hosszúság (lon):

E 24° 3,860'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

SB-II-m-A-12489

Típus:

Világi együttes

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Fürdő utca, 22–24 szám alatt

Egyéb adat:

A Nagyszebentől 18 km-re található Vízakna a római időktől kezdve helyszíne volt a sóbányászatnak. A középkorban gazdag településsé vált a 19. századig folyamatosan kitermelt sónak köszönhetően. Ekkor a marosújvári bányászat fellendülésével hanyatlásnak indult. A bányák bezárása után azonban hamarosan felfedezték a tavak gyógyhatású tulajdonságait és a település a turisztika révén új fejlődési irányban tudott elindulni. A település keleti határában a 19-20. század során jelentős fürdőkomplexum épült.

Rövid leírás:

A 19. század elején vette kezdetét a vízaknai sóstavak fürdőzés céljára történő hasznosítása és gyógycélú kiépítése. A római és középkori sóbányászat során kialakult tavakból egyre több körül jelentek meg fürdőkabinok, majd 1846-ban felavatták az első fürdőintézetet is. A század folyamán folyamatosan fejlesztik, így 1856-ban megépül a melegfürdőház, újabb kabinok, illetve sétány a fürdőzők kényelmére. A sós talaj adta nehézségek ellenére a század második felében a parkosítás is kezdetét vette. Az 1887-ben meginduló felújítások során a melegfürdővel szemben kúrszalont (váróterem), illetve zenetermet építettek. Az évtizedek során azonban a komplexum egyre inkább átfogó felújításra szorult, amelyre a 20. század elején került sor.
A századforduló nagyszabású terveinek 1907 és 1911 közötti megvalósításával egyedülálló szecessziós fürdőegyüttessé vált. Bálint Zoltán és Jámbor Lajos építészek tervei szerint felépült vízaknai fürdőintézet női és férfi melegházat – hideg és meleg medencével, pihenővel, masszírozó helyiséggel, száraz-nedves belélegzővel, tyúkszemvágóval, borbéllyal, fürdőorvosi rendelővel, iszapmedencével, kádfürdőkkel – gyógytermet, valamint szállodát foglalt magában.
A gyógyterem és melegház épületein keleti stílust idéző szecessziós világ jelenik meg, amelyeket hosszú, fedett árkádos folyosó köt össze. A hullámos vonalú, levélornamentikával díszített homlokzatú gyógyterem tetőrészén terasz, a földszinten pedig zeneterem, társalgó, könyvtár és olvasóhelyiség kapott helyet. A melegfürdő a férfiak és nők számára külön-külön megépített helyiségekkel három szárnyrészre tagolódó épület. A középső részből nyílnak az elkülönített medencék és kezelői helyiségek.
A szálló építészeti kialakítása eltért a gyógyterem és melegfürdő épületeitől. Sokkal inkább villaszerű megjelenés jellemezte. A 20. században egyre romló állapota miatt azonban 2006-ban lebontották.

Adatlapot készítette:

hil.di

Adatfelvétel ideje:

2013-01-27 10:41:52

Az adatlap forrása: