Evangélikus erődtemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 47,082'

Hosszúság (lon):

E 24° 1,703'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Nagyszebentől Ny-ra, a 7-es főút mentén terül el Kereszténysziget (Grossau, Cristian) község. A faluban, a Szeben-patak bal partján található a Szászföld egyik legszebb erődtemploma. Ez a terület már valószínűleg a II. Géza király (1141 – 1162) korabeli első letelepedési hullám óta lakott volt.

Kereszténysziget települést első ízben 1223-ban említik, „Insula Christiana” (Keresztény mező) néven. Szent Szerváciusz titulusú, háromhajós román stílusú templomát a XIII. században építették. Ebből az időből a harangtorony alsó része, valamint a két oldalhajóban néhány részlet maradt fenn csupán. 1472 – 1498 között a bazilikát a nagyszebeni Andreas Lapicida építészmester irányítása alatt átépítették egy későgótikus, háromhajós templommá. Meghosszabbították a nyolcszög három oldalával záródó szentélyét. A hajó hálóboltozatot, a szentély bordás keresztboltozatot kapott. A nyugati homlokzat elé román kori alapokon nyugvó négyzetes, gúlasisakos tornyot emeltek. Az új főhajó 18,3 m hosszú és 17,5 m széles lett, a tetőzet 28,4 m ill. 26,3 m magasra került. Még javában tartottak az építkezések, amikor Keresztényszigetet portyázó török csapatok felégették. Talán ennek is köszönhető, hogy az új templom elkészülte után nem sokkal, 1500 körül a templom védelmére kettős erődfalat építettek szabálytalan ötszög formában, a sarkokon egy-egy négyszögletű védőtoronnyal. 1529-ben a munténiai Drăgan bojár csapatai – melyek szeptemberben Nagyszebent szállták meg – felégették Keresztényszigetet. A lakosság feltehetően a templomerődben vészelte át a nehéz időket. 1550 körül a vártemplom elé az É-i oldalon két előudvart építettek, 1580 körül az erődrendszer D-i oldalán régebbi alapokon nyolcszögletű tornyot emeltek. 1599-ben Mihály oláhországi fejedelem bevette a templomerődöt, melynek plébánosát, Heintziust kegyetlenül meggyilkolták a sekrestyében. 1658-ben a Nagyszebent megszálló tatárok foglalták el Kereszténysziget erődítményét és felégették a falut. 1690-ben a templomban tartottak országgyűlést, melyen Thököly Imrét erdélyi fejedelemmé kiáltották ki. 1721-1736 között a háborúk és járványok pusztításai nyomán az itteni lakosság létszáma erősen megcsappant. Ekkortájt a nagyszebeniek segítségével sikerült a romosodó templomot helyreállítani, és a várfal egy részét is újjáépítették. 1750 körül a vár Ny-i oldalán található kapu és a bejárati torony áldozatul estek a Szeben-patak áradásának. A déli oldalon új bejáratot állítottak, mellé egy lakást építettek a várőrnek. 1800 körül a lelkészlakot kibővítették a templom irányában a mai főépülettel, melyet a középkori szárnyhoz csatoltak. 1805-ben a földrengés során megsérült templomtornyot magasították, és négy saroktornyocskával látták el. Legutóbb 1972 – 1975 között voltak az erődtemplomban általános javítások.

Napjaink utazója, ha szerencséje folytán sikerül bebocsátást nyernie a monumentális középkori épületbe, megcsodálhatja az impozáns négyzetes alaprajzú erődfalat, amely két udvart határol. A védőgyűrűt öt torony erősíti. A belső falhoz kamrasor csatlakozik, ahol a község a szalonnáját tárolta. Északi része hiányzik, a belső udvar keleti és délnyugati sarkában egy-egy nyolcszög alaprajzú különálló torony emelkedik. A gótikus templombelső szintén érdekes látnivaló, a nyugati falhoz simuló templomtorony alsó szintje pedig az épület legkorábbi korszakát idézi. Tetejéről nagyszerű kilátás nyílik az egész épületegyüttesre és a környező vidékre.

A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2016-08-21 15:54:42