Trencsén vára

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 53,703'

Hosszúság (lon):

E 18° 2,685'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Vág K-i partján lévő történelmi belvárostól K-re, a 260 m magas Mária-hegy tetején. A plébániatemplom utcája, a Farská utca vezet ide.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Vág-völgy legnagyobb várának első periódusa a 11. századra keltezhető. A Magyar Királyság fontos É-i határvárként épült erősség első említése 1069-ből való. Ekkor királyi várként említik. A vár 11. századi magja egy 8x8 méteres öregtorony. Mellette az ásatások egy körtemplom alapjait tárták fel, 11. századi temetkezésekkel övezve. Miután a tatárok nem tudták elfoglalni, a visszatérő IV. Béla király jelentősen kiépíttette. Ezután Csák Máté tulajdona, aki tovább bővíti a várat: átépítteti a 11. századi bástyát (Máté-bástya), és egy palotát is emeltet. E vár lesz tartományi székhelye. Máté 1321-es halála után Károly Róbert ostrommal szerzi vissza, majd fiáé lesz. Nagy Lajos megerősíti a felsővárat, s az ÉK-i sarkában álló rotundához egy palotát építtet. Az alsóvár első periódusa is ekkorra tehető. Zsigmond felségének, Borbálának adja, ezt őrzi a Borbála-palota neve is. (Ez a Csák Máté-féle palota helyére épült, annak csupán egy falát megtartva.) Ekkor épül a gótikus várkápolna, amelyet később reneszánsz stílusban átalakítottak. Birtokolta a várat a huszita Giskra, de 1454-től a Hunyadiaké. Cseh és sziléziai háborúi idején többször tartózkodik itt Mátyás király. A 15. sz végére É-ról már igen nagy méretű, kiépített alsóvár övezi Trencsént. 1475-től Mátyás híve, Szapolyai István vajda uralja. Valószínűleg az ő idejében keletkezett a vár kútja, amelyhez egy török szerelmespár legendája is fűződik. 1586-tól az Illésházyak Trencsén vármegye örökös ispánjai, így a vár is hozzájuk tartozik. 1605-ben Bocskai foglalja el. 1622-ben falai között őrizték a Szent Koronát. A Rákóczi-szabadságharc idején rövid ideig a kurucoké. A vár a 18. sz végi nagy tűzvész után kezd el romosodni, berendezését az Illésházyak elszállítják (ma sok darab a közeli Trencséni Múzeum tulajdonában van).
A vár 1952-től 1. kategóriás műemléknek számít, így itt folyamatosak a felújítások. Ennek köszönheti mai jó állapotát. A Szlovákia egyik legismertebb műemlékének számító vár falai között a Trencséni Múzeum galériája és fegyverkiállítása kapott helyet, valamint nyaranta középkori várjátékokat rendeznek itt.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2011-10-18 23:29:48