Szent Miklós római katolikus templom
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 48,300'
Hosszúság (lon):
E 18° 11,700'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falu központjában a fő utca északkeleti oldalán, kis magaslaton
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Az egykor Trencsén megyei Bobót falu kevéssé ismert temploma valamikor a 14. század harmadik harmadában épült, korai gótikus stílusban. Ez egy egyhajós, keletelt tengelyű, torony nélküli épület volt, téglalap alaprajzú hajójához egyenes záródású, donga boltozatos szentély kapcsolódott, ennek északi oldalán sekrestyével. Tornyát a 15. század első felében építették a nygati homlokzat elé, amikor itt új bejáratot alakítotak ki.
1430-1440 körül husziták uralták a települést, így nyilván annak templomát is.
A reformáció idején a templom protestáns használatba ment át és maradt is református kézen egészen 1700-ig. Ezen időszakra tehető a templom leégése és a hajó tetőzetének pusztulása.
1743-ban a templom gróf Illésházy József jóvoltából plébániatemplommá lehetett. Ezután e nemesi család egy másik tagja, Illésházy Baptist János támogatásával a templom jelentős felújításokon esett át. A hajó ekkor kapta a korábbi fa mennyezet helyett mai boltozatait. Falait támpillérekkel erősítették meg. Belső terének jobb megvilágítása érdekében nagyobb ablakokat vágtak déli és északi falaiba. Tornyának magasságát ekkor 1 méterrel megemelték.
A 19-20. században további építkezések zajlottak a templomon. Nyugati részére karzat épült, nyugati homlokzata elé előcsarnokot húztak. Keleten a szentélyhez egy további toldalékot csatoltak.
A templomot és kerítő falána karadványait 1963-ban műemlékké nyilvánították.
2015-ben építéstörténeti kutatás kezdődött az épületen, ami számos új információt szolgáltatott a templom múltjával kapcsolatban. 2016-ban a restaurátori kutatás is elkezdődött.
A leírás adatainak és fotóinak forrása: www.apsida.sk
1430-1440 körül husziták uralták a települést, így nyilván annak templomát is.
A reformáció idején a templom protestáns használatba ment át és maradt is református kézen egészen 1700-ig. Ezen időszakra tehető a templom leégése és a hajó tetőzetének pusztulása.
1743-ban a templom gróf Illésházy József jóvoltából plébániatemplommá lehetett. Ezután e nemesi család egy másik tagja, Illésházy Baptist János támogatásával a templom jelentős felújításokon esett át. A hajó ekkor kapta a korábbi fa mennyezet helyett mai boltozatait. Falait támpillérekkel erősítették meg. Belső terének jobb megvilágítása érdekében nagyobb ablakokat vágtak déli és északi falaiba. Tornyának magasságát ekkor 1 méterrel megemelték.
A 19-20. században további építkezések zajlottak a templomon. Nyugati részére karzat épült, nyugati homlokzata elé előcsarnokot húztak. Keleten a szentélyhez egy további toldalékot csatoltak.
A templomot és kerítő falána karadványait 1963-ban műemlékké nyilvánították.
2015-ben építéstörténeti kutatás kezdődött az épületen, ami számos új információt szolgáltatott a templom múltjával kapcsolatban. 2016-ban a restaurátori kutatás is elkezdődött.
A leírás adatainak és fotóinak forrása: www.apsida.sk
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2022-02-06 14:03:01
Közeli objektumok
Kőhíd (9.143 km)
Szent Miklós templom (10.551 km)
Szent Mihály arkangyal plébániatemplom (11.253 km)
Hamman-fürdő (11.680 km)
Trencsén vára (14.861 km)
M. V. Maximianus felirata (14.923 km)
Bencés apátság maradványai (15.059 km)
Zsinagóga (15.089 km)
Szent Gál plébániatemplom (16.550 km)
Szent Márton római katolikus templom (16.634 km)

