Temetőkápolna
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 18,298'
Hosszúság (lon):
E 23° 7,791'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Kápolna
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A fő tér déli oldalától emelkedő hegy gerincén áll, máig használt temetőtől körülvéve, a plébániatemplomtól nyugatra.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A kies völgy felső, kiszélesedő részén álló település helyén az aranybányászat már a római korban megindult. Középkori templomáról semmit sem tudunk. Első adatként a 16. században arról értesülünk, hogy az unitáriusok vették használatba azt… 1783-ban a temetőben, a mai templomtól nyugatra emelnek templomot. E templomot 1842-ben rossz állapota miatt bezárják, majd 1846-ban le is bontják. A mai templom építése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei miatt az alapoknál abbamaradt, így az épület csak 1860-ban készült el.
Az egyszerű, klasszicista stílusú temetőkápolna a mai római katolikus templomtól nyugatra áll, a temetőben. A négyzet alaprajzú, síkmennyezetes kápolnatérhez patkóíves szentély csatlakozik. Az oromzatos nyeregtetős kápolnát ma fémlemez fedi. Falfelületének visszafogott díszítését mindössze a sarokarmírozást utánzó vakolatdíszek és az egyszerű párkányzat képezi. A kápolna alatt dongaboltozatos kripta helyezkedik el, de az ehhez vezető boltozatos folyosó egy része már beomlott. A kápolna láthatóan használaton kívül áll és állapota egyre romlik.
A Verespatakon tervezett, ún. ciántechnológiás aranykitermelés az egész települést, így a kápolnát is a végpusztulással fenyegeti, hiszen az itt felhalmozódott bányameddő aranytartalmának kinyeréséhez az egész város lebontását tervezik. Egyelőre a hazai és európai tiltakozás csak megakasztani tudta a megalomán beruházást, amelynek megvalósítása időről időre újra felmerül.
(A leírás Istvánfi Gyula (szerk.): Erdélyi római katolikus templomok – Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. című mű segítségével készült.)
Az egyszerű, klasszicista stílusú temetőkápolna a mai római katolikus templomtól nyugatra áll, a temetőben. A négyzet alaprajzú, síkmennyezetes kápolnatérhez patkóíves szentély csatlakozik. Az oromzatos nyeregtetős kápolnát ma fémlemez fedi. Falfelületének visszafogott díszítését mindössze a sarokarmírozást utánzó vakolatdíszek és az egyszerű párkányzat képezi. A kápolna alatt dongaboltozatos kripta helyezkedik el, de az ehhez vezető boltozatos folyosó egy része már beomlott. A kápolna láthatóan használaton kívül áll és állapota egyre romlik.
A Verespatakon tervezett, ún. ciántechnológiás aranykitermelés az egész települést, így a kápolnát is a végpusztulással fenyegeti, hiszen az itt felhalmozódott bányameddő aranytartalmának kinyeréséhez az egész város lebontását tervezik. Egyelőre a hazai és európai tiltakozás csak megakasztani tudta a megalomán beruházást, amelynek megvalósítása időről időre újra felmerül.
(A leírás Istvánfi Gyula (szerk.): Erdélyi római katolikus templomok – Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. című mű segítségével készült.)
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-10-24 02:14:49
Közeli objektumok
Szent László templom (0.070 km)
Volt római katolikus kántori lakás (0.079 km)
Római katolikus plébánia (0.171 km)
Szent Miklós plébániatemplom (6.148 km)
Görög katolikus templom (6.672 km)
Nagyboldogasszony plébániatemplom (8.989 km)
Szent Imre templom (14.211 km)
Nepomuki Szent János plébániatemplom (22.721 km)
Zalatnai polgárok emlékoszlopa (28.302 km)
Zidita barlangvár (29.330 km)

