Római katolikus plébánia

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 18,380'

Hosszúság (lon):

E 23° 7,851'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Lakóépület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A fő tér szomszédságában, egy kerítéssel kettéosztott telek hátsó részén. A plébániaház mögött több ház már nincs, a telek egészen az erdőig fut ki.

Egyéb adat:

A koordináta a fő térre mutat.

Rövid leírás:

A kies völgy felső, kiszélesedő részén álló település helyén az aranybányászat már a római korban megindult. A középkor és az újkor során folyamatos volt a bányászkodás, amely komoly gazdagságot és polgárosodási lehetőséget biztosított a városnak. Ennek megfelelően a belváros igen értékes építészeti hagyatékot őriz. Mind a fő tér, mind pedig a belőle induló, javarészt a felszínalakulatoknak megfelelően futó, kisebb-nagyobb utcák bővelkednek a szép épületekben.

Ezek egyike a földszintes, hagyományos szerkezetekkel, téglából épült római katolikus plébánia épülete, melynek hagyományos faszerkezetű nyeregtetejét ma fémlemez fedi. A kéttraktusos, eredetileg négy helyiségből álló épületet a fő tér felőli verandán lehetett megközelíteni (ez a ház építészetileg legérdekesebb része) de miután a nyugati oldalon egy újabb épületrésszel bővítették, a bejárat is átkerült a déli oldalra. Az új épületrészt később egy faszerkezetű toldalékkal is kiegészítették. Néhány éve a házban fürdőszobát és modern fűtést alakítottak ki. A ház alatt az északi oldalról nyíló, boltozatos pince található.

A Verespatakon tervezett, ún. ciántechnológiás aranykitermelés az egész települést, így a plébániát is a végpusztulással fenyegeti, hiszen az itt felhalmozódott bányameddő aranytartalmának kinyeréséhez az egész város lebontását tervezik. Egyelőre a hazai és európai tiltakozás csak megakasztani tudta a megalomán beruházást, amelynek megvalósítása időről időre újra felmerül.

(A leírás Istvánfi Gyula (szerk.): Erdélyi római katolikus templomok – Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. című mű segítségével készült.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-10-24 03:00:19