Szent László templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 18,278'

Hosszúság (lon):

E 23° 7,838'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A fő tér déli oldalától emelkedő hegy gerincén áll, máig használt temetőtől körülvéve.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A kies völgy felső, kiszélesedő részén álló település helyén az aranybányászat már a római korban megindult. Középkori templomáról semmit sem tudunk. Első adatként a 16. században arról értesülünk, hogy az unitáriusok vették használatba azt… 1783-ban a temetőben, a mai templomtól nyugatra emelnek templomot. E templomot 1842-ben rossz állapota miatt bezárják, majd 1846-ban le is bontják. A mai templom építése az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményei miatt az alapoknál abbamaradt, így az épület csak 1860-ban készült el.

A templom nyugaton oromzattal záródó nyeregtetős, ma cseréppel fedett, téglalap alaprajzú, kései klasszicista stílusú épület. Csehsüveg boltozatú templomterét félköríves záródású ablakok sora világítja meg. A feltűnően karcsú, alacsony gúlasisakkal koronázott torony kelet felől, a szintén csehsüveg boltozatos szentélynél csatlakozik a templomhoz, északon és délen kápolnával, ill. sekrestyével kiegészült tömeggel.

A templom ma is használt, mintegy 130 fős, jobbára románul beszélő egyházközsége van. A templomot ma is használatban lévő temető veszi körül, melyben szép 19. századi síremlékeket találhatunk.

A Verespatakon tervezett, ún. ciántechnológiás aranykitermelés az egész települést, így a templomot is a végpusztulással fenyegeti, hiszen az itt felhalmozódott bányameddő aranytartalmának kinyeréséhez az egész város lebontását tervezik. Egyelőre a hazai és európai tiltakozás csak megakasztani tudta a megalomán beruházást, amelynek megvalósítása időről időre újra felmerül.

(A leírás Istvánfi Gyula (szerk.): Erdélyi római katolikus templomok – Veszendő templomaink II., Budapest, 2002. című mű segítségével készült.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-10-24 02:07:49