Szent Anna templom és a pálos kolostor régészeti maradványai

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 39,106'

Hosszúság (lon):

E 17° 16,186'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Templom és kolostor, rendház

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falutól északra található.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A pálos kolostort 1412-ben alapították a pálos szerzetesrend számára. A teljes épületegyüttesről nincsenek információk, hiszen régészeti feltárások még nem folytak a területen, amelyen már csak a nagy méretű (csaknem 40 méter hosszú, tíz és fél méter széles) gótikus, keletelt, egyhajós templom áll.

A szerzetesek a törökök előrenyomulása miatt 1542-ben elhagyták a kolostort, amely csaknem kétszáz évre feledésbe merült az erdőben. 1730-ban a pakrai pravoszláv ortodox kolostor szerzetesei engedélyt kértek Károly császártól, és magyar királytól, valamint az illetékes püspöktől, hogy az épületegyüttest újra használatba vegyék. Egy évvel később már tető került a templomra, amelyben a leírás szerint az elhagyatottság ideje alatt hatalmas fák nőttek. 1733-ban átadták a templomot az ortodox közösségnek, ekkorra azonban jelentkeztek a pálosok is, akik szerették volna visszakapni a kolostort. Több mint két évtizedes, több fórumot megjárt pereskedés után ugyan elismerték a pálosok tulajdonjogát, azonban az épületegyüttes az ortodox szerzetesek használatában maradt 1775-ig, amikor a csekély számuk miatt a közösségüket felszámolták. Az ortodox barátok azonban 1792-ig a császári parancs ellenére a kolostorban maradtak, ekkor azonban erőszakkal elűzték őket, a kolostor épületeit lerombolták, a templomot pedig kifosztották. A későbbiekben a helyi nagybirtokos nemes egyik istállójaként használták a templomot.

Az épület megmentésének ötlete 1859-ben vetődött fel, Ivan Kukuljević horvát történész, író, politikus kezdeményezésére. Bár a földbirtokos igyekezett ellenállni, 1861-re megállították az állapotromlást. Átfogóbb felújításra azonban csak a 20. elején került sor, amikor a többi között felújították a támpilléreket, a főhomlokzatot, a belső térben pedig a fából épült kórust. A felújításra, átépítésre purista elvek szerint került sor, vagyis az épület 15. századi állapotát igyekeztek megidézni Vinko Rauscher, a korszak híres horvát építésze (Friedrich Schmidt tanítványa) tervei alapján. 1906-ban haranglábat állítottak fel a templom délnyugati oldalán.

A templom állapota ismét hanyatlásnak indult a 20. században. Bár hivatalosan a pakrai pravoszláv kolostor üzemelteti, az újsághírek alapján jelenleg egyetlen szerb ortodox szerzetesnő él a mellette lévő épületben és gondozza a templomot.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2023-01-15 16:10:46