Káptalani és püspöki várkastély

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 26,027'

Hosszúság (lon):

E 17° 43,452'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjától kissé északra, egy nagy teresedésban (a hajdani kert) áll

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A késő középkori várkastély romjai a település közepén állnak. Szentgyörgyvár (Đurđevac) mellett a legjobban fennmaradt középkori várak egyike Szlavóniában. A falu a nevét a pozsegai Szent Péter társas káptalanról kapta, mely valamikor a mai várkastély romjai közt székelt.

A külső vagy káptalani vár egy megerősített káptalani település volt, melynek nagyobb részét káptalani és másféle kúriák alkották. A belső vagy préposti vár romjaiban máig fennmaradt. Benne a prépost szálláshelye volt, továbbá itt volt megtalálható a káptalan tanácsterme és a gyülekezet Szent Péter temploma.
A belsővár 1500. körül keletkezett. Szabálytalan hatszög alaprajzú. A bejárata a déli, négyszögletes tornyon keresztül volt, melyhez valaha egy felvonóhíd vezetett. Három, lőrésekkel ellátott, félkör alakú saroktornya maradt fenn, és északnyugaton egy hasonló toronynak a nyomai sejlenek fel a barokk kori Szent György templom szentélyének aljában, melyet a harangtoronnyal együtt a 18. században építettek fel az ősi gótikus, Szent Péter, káptalani templom helyén. A 18. század közepén a várkastélyt úgy újították fel, hogy részben kastély jelleget kapott A várkastély déli részén lakóhelyiségeket alakítottak ki és ezen rendeltetése miatt hozzá is építettek és át is alakították. A várkastély déli szárnyának nyugati része már a 19. században is romosan állt, míg a keleti része ép volt, egészen az 1943-as tűzvészig, amikor a várkastély tetőzete leégett.

A pozsegai társas káptalant 1221 és 1230 között alapították, a pécsi püspökség szervezetén belül. A pozsegai káptalan kanonokjai a törökök támadásai elől 1536-ban a levéltárat Pécsre és a Felvidékre menekítették, ami után a káptalan többé nem alakult újjá. Az archívumot a későbbiek folyamán Budapestre szállították, ahol 1960-ig őrizték, amikor is visszaadták Horvátországnak, a zágrábi állami levéltárnak. A törökök 1537. Január 15-én foglalták el Kaptolt és az övüké is maradt 1687-ig. Ezen időszak alatt a kaptoli várban katonai helyőrség tartózkodott. A törökök Szlavóniából való kiűzése után megalapították a kaptoli uradalmat, melyet 1701-ben I. Lipót császár odaadományozott a diakóvári-bosnyák püspöknek, Feketich (Crnković) Péternek, aztán utódjának, Patacsich (Patačić) György bárónak. 1707-1773-ig Kaptol a szerémi püspök tulajdonában volt, aztán a diakóvári káptalané 1877-ig, amikor is a birtokot gróf Attems Antal vette meg.

Az épületegyüttes egy részét már felújították az adatlap írásakor.

Forrás: Ivo Bojanić (szerk): Kastélyok és történeti kertek Szlavóniában Zágrábtól Újlakig

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-08-06 15:42:28