Szűz Mária pálos kolostor maradványai
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 35,857'
Hosszúság (lon):
E 16° 44,897'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Szakrális romemlék
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A településtől északra az erdőben egy fennsíkon. A maradványok földúton közelíthetőek meg.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A garicsi Boldogságos Szűz Mária kolostor a pálos rend korai alapításai közé tartozik. Az első említése 1273-ból maradt fenn, azonban elképzelhető, hogy ez még nem a kolostorra, hanem remeték jelenlétére vonatkozik. A valódi alapításra a kutatók többsége szerint 1295-ben került sor. A kolostor gyarapodása szinte folyamatos volt, Luxemburgi Erzsébet királynétól (Luxemburgi Zsigmond lánya, Albert király felesége) is adományokat kapott. A törökök pusztítása miatt azonban már a 15. században hosszabb időre elhagyták a szerzetesek a kolostort, valószínűleg csak 1471-ben tértek vissza. 1520 és 1540 között végleg elköltöztek a török veszély, majd tartós jelenlét miatt.
A 18. század 40-es éveiben ugyan a pálosok kísérletet tettek horvátországi javaik visszaszerzésére, ám ennél az akkor már romos épületegyüttesnél nem jártak sikerrel. A terület később beerdősödött, régészeti kutatására csak 2009-től került sor.
A kutatás és a romkonzerválás eredményeként ma leginkább a 31 és fél méter hosszú, 10 és fél méter széles keletelt, egyhajós gótikus szentélyű kolostortemplom maradványai láthatók a helyszínen. A feltársok során sok későgótikus faragvány (bordák, ajtóprofilok) került elő, ami az épület egy kései átépítéséről is tanúskodik. A templom nyugati oldalán két bejáratot is azonosítottak, amelyek közül az egyik a templomba, a másik a kolostorba nyílt.
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története felhasználásával
A 18. század 40-es éveiben ugyan a pálosok kísérletet tettek horvátországi javaik visszaszerzésére, ám ennél az akkor már romos épületegyüttesnél nem jártak sikerrel. A terület később beerdősödött, régészeti kutatására csak 2009-től került sor.
A kutatás és a romkonzerválás eredményeként ma leginkább a 31 és fél méter hosszú, 10 és fél méter széles keletelt, egyhajós gótikus szentélyű kolostortemplom maradványai láthatók a helyszínen. A feltársok során sok későgótikus faragvány (bordák, ajtóprofilok) került elő, ami az épület egy kései átépítéséről is tanúskodik. A templom nyugati oldalán két bejáratot is azonosítottak, amelyek közül az egyik a templomba, a másik a kolostorba nyílt.
Kisbán Emil: A magyar Pálosrend története felhasználásával
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2023-01-18 00:00:22
Közeli objektumok
Sziszek vára (31.527 km)
Tüköry-kastély (35.982 km)
Szircs vára (40.410 km)
Érseki kastély (40.831 km)
Zrínyi-vár (44.672 km)
Pecki vára (45.502 km)
Szaplonca vára (45.928 km)
Szent Kereszt-plébániatemplom (50.065 km)
Szentgyörgyi vár (55.555 km)

