Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 16,982'

Hosszúság (lon):

E 17° 22,823'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában lévő park közepén

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Szabályos négyzet alaprajzú, zárt belső udvaros emeletes épület. A sarkokon lévő tornyok átmérője 7 méter. A kastély udvari homlokzatán, a földszinti és az emeleti helyiségei előtt, egy patkó alakú folyosó fut körbe. A földszinten ennek a folyosónak nyitott félköríves árkádjai vannak, az emeleten ablakokkal van zárttá téve. Az emeletre két reprezentatív lépcsőház vezet, mindegyiknek „L” betű alakja van. A kastély északi homlokzatához a lépcsőházát 1900 körül építették hozzá. A kastély homlokzatai meglehetősen zárt benyomást keltenek, mivel az ablakai kis méretűek és kevés számúak, különösen a földszinten.

A mai cserniki kastély helyén, a középkorban egy négyszögletes alaprajzi formát mutató vár állt, a mai kastélyhoz hasonlóan. A történeti források a 14-15. század folyamán, és még utána is gyakran említik. A vár felépítését a Dessewffy nemzetségnek tulajdonítják, akik először ide egy Drinovácnak nevezett gyengébb favárat építettek, amit a 16. század elején szilárd anyagból átépítettek és ezután már Lehovacnak hívták. A török uralom idejében, a várban fegyvertár, magtár, a bég palotája, a dizdár (várparancsnok) székhelye és egy kis dzsámi volt. Csernik a török alól 1688-ban szabadult fel.
Még ugyan azon év május 14-én, gróf Aeneas Caprara az osztrák hadsereg tábornoka, utasítást adott a cserniki vár lerontására. A romba döntött középkori cserniki várat a 18. század első felében részlegesen felújította báró Petrasch Maximilan. Az új kastélyt a régi alapjain építették fel, felhasználva a régi vár adta alaprajzi kereteket. Amikor Markovich István, a cserniki birtokok következő tulajdonosa, 1756-ban, barokk stílusban elkezdte átépíteni, kénytelen volt a még nagyrészt középkori várként megújított kastély adta kereteken belül maradni. A jelentős átépítések ellenére a kastélynak fennmaradt a középkori- reneszánsz tömege. A kastélyon a következő jelentős építészeti beavatkozás 1900. körül történt, akkor, amikor a kastélyt a két társtulajdonos, Emil Strickler és Albert Boisu de Chésne miatt kellett átépíteni. Ők az északi homlokzathoz egy lépcsőházat építettek és a nagy termeket kisebb szobákká alakították át. A következő, már jelentősebb átalakítás 1919-ben történt, amikor Kulmer Sándor gróf lett a tulajdonos. A kastély jelenlegi képe főként a Kulmer grófok időszakát mutatja, tehát a két világháború közötti korszakét.

Forrás: Ivo Bojanić (szerk): Kastélyok és történeti kertek Szlavóniában Zágrábtól Újlakig

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-07-23 13:34:42