Status quo ante zsinagóga
Ország:
Szlovákia
Szélesség (lat):
N 48° 4,295'
Hosszúság (lon):
E 18° 56,908'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Zsinagóga
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Bartók Béla tér (Námestie Bélu Bartóka) 13.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A Trianon előtt sokáig Hont megye székhelyének számító városban a zsidóság kitiltásának megszűnte, 1840 után jelent meg nagyobb számban. Létszámuk jelentősen gyarapodott, így 1944 előtt már a település lakosságának 15 százalékát adták. Az itt lakók zömmel kiskereskedők voltak, de zsidó kézben volt a város legrégebbi nyomdája, a Neumann is. A magyarországi zsidóság 19. századi szakadása után az ipolysági közösség a status quo ante irányzathoz csatlakozott. Kevéssel később a kis számú ortodox külön zsinagógát és temetőt létesített a városban, így ma Ipolyságon 2-2 zsinagóga és zsidó temető ismert.
A később a status quo ante közösséget szolgáló, igen egyszerű, letisztult formanyelvű zsinagóga 1852-ben épült a városközpont egy kis terén. A kontyolt nyeregtetős, kétszintes, téglalap alaprajzú épület főhomlokzatán három bejárati ajtó is nyílik. A hangsúlyos főpárkány fölötti mellvéden rövid, héber nyelvű versike olvasható. Az egyterű, sík mennyezetes zsinagóga-belsőben vas oszlopon álló karzatok szolgáltak a női hívek elhelyezésére, elkülönítésére.
Miután az ipolysági zsidóság nagy része a náci uralom alatt, Auschwitzben elpusztult, a túlélők döntő része pedig kivándorolt, az elhagyatott, egyre romló állagú épületet sokáig raktárnak használták. Ekkor pusztult el teljes belső berendezése. Végül a rendszerváltás után egy helyi születésű pszichológus, Dr. Hančík Péter az épületet megvásárolta, igényesen felújította és udvarán is újabb épületeket emelt. Ma a házat egy civil szervezet működteti. A környék egyik népszerű kulturális központjának számító helyen nívós, magyar és szlovák nyelvű kulturális programokat, koncerteket, kiállításokat rendeznek.
Az épület része a Szlovákia zsidó örökségét bemutató kulturális útnak.
A később a status quo ante közösséget szolgáló, igen egyszerű, letisztult formanyelvű zsinagóga 1852-ben épült a városközpont egy kis terén. A kontyolt nyeregtetős, kétszintes, téglalap alaprajzú épület főhomlokzatán három bejárati ajtó is nyílik. A hangsúlyos főpárkány fölötti mellvéden rövid, héber nyelvű versike olvasható. Az egyterű, sík mennyezetes zsinagóga-belsőben vas oszlopon álló karzatok szolgáltak a női hívek elhelyezésére, elkülönítésére.
Miután az ipolysági zsidóság nagy része a náci uralom alatt, Auschwitzben elpusztult, a túlélők döntő része pedig kivándorolt, az elhagyatott, egyre romló állagú épületet sokáig raktárnak használták. Ekkor pusztult el teljes belső berendezése. Végül a rendszerváltás után egy helyi születésű pszichológus, Dr. Hančík Péter az épületet megvásárolta, igényesen felújította és udvarán is újabb épületeket emelt. Ma a házat egy civil szervezet működteti. A környék egyik népszerű kulturális központjának számító helyen nívós, magyar és szlovák nyelvű kulturális programokat, koncerteket, kiállításokat rendeznek.
Az épület része a Szlovákia zsidó örökségét bemutató kulturális útnak.
Adatlapot készítette:
Csillagtancos
Adatfelvétel ideje:
2012-04-17 02:01:43
Állapotjelentések
2014.06.14 10:48 klo állapot: 5 - koordináta: N 48° 4,295' E 18° 56,908' - egyéb








Az előző jelentés téves. A zsinagóga a tér egy eldugott sarkában áll, az utcafronttól beljebb. Az állapota kitűnő, az udvarán kávézó-söröző-galéria található.
Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.Közeli objektumok
Szűz Mária Mennybevitele plébániatemplom (0.316 km)
Kálvária (0.508 km)
Nepomuki Szent János szobra (3.484 km)
Temetőkápolna (3.566 km)
Szent Jakab plébániatemplom (5.823 km)
Fájdalmas Szűz kápolna (5.839 km)
Szent Flórián szobra (5.912 km)
Nepomuki Szent János szobra (6.542 km)
Harangláb (7.801 km)