Komáromy-kúria
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 47° 26,162'
Hosszúság (lon):
E 22° 13,594'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
BH-II-M-B-01180
Típus:
Kúria, udvarház
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A belterület délnyugati részén
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A birtokot az 1600-as évek vége felé megszerezte Komáromy György, és ekkor kezdte el építeni a még ma is álló kastély-kúriát és az azt körülvevő épületegyüttest. A Komáromy-család a XIX. század második feléig lakta.
Az 1800-as évek második felében a birtokot és vele a kastélyt is megvásárolta Várady Szabó Lajos debreceni kereskedő, aki már évtizedekkel korábban beleszeretett a kastély és környékét övező táj szépségébe. (Szentmihályiné Szabó Mária – Az emberé a munka, az Istené az áldás c. család-regényében olvashatunk erről.) Várady Szabó Gyula, szüleitől nyerte el örökségként és élt benne családjával együtt az 1800-as évek végéig, amikor is eladta birtokával együtt a Jasztrabszky családnak. A Jasztrabszkyk nem birtokolták sokáig, néhány esztendő múlva eladták Lovass István katonatisztnek. Lovass egy családi tragédiát követően, hirtelen elvesztett felesége temetése után nem sokkal, eladta a Román Államnak 1938-ban birtokaival együtt és repatriált. A II. Világháború után a helyi TSZ és a napközi kapott helyet falai között. Az 1989-es fordulatot követően egyre gazdátlanabbá, illetve egyre gondozatlanabbá vált, mára csupán 2 szociálisan segített család élt falai között.
Az épület 52,40 m hosszú és 10,80 m széles. Falai égetett téglából készültek, közel egy méter vastagok. Az egyes szobákat (8 kisebb, nagyobb szoba, terem) agyagtéglából készült teknőboltozattal, a toronyszobát és a folyosót (tornácot) keresztboltozattal zárták le. A helyiségek padlóburkolata hajópadló. Az épületet hornyalt tetőcseréppel fedték le. A sérült és hiányzó cserepeket a volt TSZ pótolta. Két széles, égetett agyagtéglából készült főbejárata van. A cselédszárny a főépülettől keletre található, fala szintén tégla, részben alápincézett. Az épületet palalapokkal fedték. A régi uradalmi gazdasági épületek a kúria előtt levő gazdasági udvarban vannak. Ezek a dombba bevájt helyiségekből állnak. Falazatuk és boltozatuk téglából készült. A termek rendeltetése: istálló, kocsiszín és takarmánytároló. Az építmény tetején téglából készült oszlopok vannak, amelyekbe fagerendákból készült korlátot szereltek. Ezt az épületet, mivel részben a föld alatt van, kazamatának nevezik a helyiek.
A leírás és a kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Az épületet az utóbbi években felújították és az Ottományi Kiállítóház működik benne
Az 1800-as évek második felében a birtokot és vele a kastélyt is megvásárolta Várady Szabó Lajos debreceni kereskedő, aki már évtizedekkel korábban beleszeretett a kastély és környékét övező táj szépségébe. (Szentmihályiné Szabó Mária – Az emberé a munka, az Istené az áldás c. család-regényében olvashatunk erről.) Várady Szabó Gyula, szüleitől nyerte el örökségként és élt benne családjával együtt az 1800-as évek végéig, amikor is eladta birtokával együtt a Jasztrabszky családnak. A Jasztrabszkyk nem birtokolták sokáig, néhány esztendő múlva eladták Lovass István katonatisztnek. Lovass egy családi tragédiát követően, hirtelen elvesztett felesége temetése után nem sokkal, eladta a Román Államnak 1938-ban birtokaival együtt és repatriált. A II. Világháború után a helyi TSZ és a napközi kapott helyet falai között. Az 1989-es fordulatot követően egyre gazdátlanabbá, illetve egyre gondozatlanabbá vált, mára csupán 2 szociálisan segített család élt falai között.
Az épület 52,40 m hosszú és 10,80 m széles. Falai égetett téglából készültek, közel egy méter vastagok. Az egyes szobákat (8 kisebb, nagyobb szoba, terem) agyagtéglából készült teknőboltozattal, a toronyszobát és a folyosót (tornácot) keresztboltozattal zárták le. A helyiségek padlóburkolata hajópadló. Az épületet hornyalt tetőcseréppel fedték le. A sérült és hiányzó cserepeket a volt TSZ pótolta. Két széles, égetett agyagtéglából készült főbejárata van. A cselédszárny a főépülettől keletre található, fala szintén tégla, részben alápincézett. Az épületet palalapokkal fedték. A régi uradalmi gazdasági épületek a kúria előtt levő gazdasági udvarban vannak. Ezek a dombba bevájt helyiségekből állnak. Falazatuk és boltozatuk téglából készült. A termek rendeltetése: istálló, kocsiszín és takarmánytároló. Az építmény tetején téglából készült oszlopok vannak, amelyekbe fagerendákból készült korlátot szereltek. Ezt az épületet, mivel részben a föld alatt van, kazamatának nevezik a helyiek.
A leírás és a kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro
Az épületet az utóbbi években felújították és az Ottományi Kiállítóház működik benne
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2019-11-11 18:11:54
Közeli objektumok
Szentháromság plébániatemplom (3.754 km)
Lakóház (3.762 km)
Református templom (3.962 km)
Református templom (4.126 km)
Református templom (4.758 km)
Lakóház (4.969 km)
Szentháromság görög katolikus templom (5.070 km)
Református templom (5.186 km)
Dráveczky-kúria (5.210 km)
Tájház (5.358 km)

