Megújulásunk támogatója:  

Kúria; Magyar Néprajzi Múzeum

azonosító:
511
törzsszám:
15377
szélesség (lat):
N 47° 30,470'
hosszúság (lon):
E 19° 2,866'
védettség:
Műemléki védelem
jelleg:
Építmény
név jellemző:
Mai
eredeti kategória:
Középület
eredeti főtípus:
közigazgatási épület
eredeti típus:
bíróság
megye:
Budapest
helység:
helyrajzi szám:
24898
földhivatal:
Fővárosi Kerületek Földhivatala
rövid leírás:
Háromemeletes, szabadon álló, eklektikus középület (volt Kúria), Hauszmann Alajos, 1896-1897. (Magyar Néprajzi Múzeum.)
:
A szabálytalan téglalap alakú épület 23 tengelyes főhomlokzatából héttengelyes közepső rizalit; 24 tengelyes hatsó homlokzatából kilenc tengelyes rizalit ugrik ki, oldalhomlokzatai 1-9-1 ab-laktengely osztásúak.A sarkokat az 1-1 tengelyes hangsúlyos homlokzati szakaszok magas fölfalalá-sa és zömök, torony-szerű kiképzése hangsúlyozza. A kiemelt alagsorú, földszint fölött két, nagy bel-magasságú emelettel ellátott epület homlokzatait, a főhomlokzat középső rizalitját kivéve, szabályos három részes párkany koronázza. A magas lábaza-ton álló alagsor fölött, a földszinti homlokzat pad-lómagasságban visszaugrik. A földszint fölött, szé-les, három részes osztopárkány 1átható, amelyet a főhomlokzaton, a középső rizalitot kiveve, a kép-székben elhelyezett íves állókonzolsor tart. A főhomlokzaton, e párkányon, a rizalitok közötti hat-rahúzott homlokzati mezőkben posztamenseken 6-6 ion oszlop áll. Ezek tartják az illető homlokzati sza-kasz főpárkányat. A posztamensek között attört ba-rokk mellvéd kapott helyet, szeles könyöklőpár-kánnyal. Oldalt és hátul, az egyszerübb kikepzésű homlokzatokat az első ernelet fölött öv és könyök-lőpárkány tagolja. Az épület sima kálábazata főlött a földszintet hangsúlyosan rusztikusan kidolgozott kőburkolat-sávok díszítik. Az emeleteken ellenben sima kőfelületekkel kialakított falsávok kaptak he-lyet. Az oldal és hátsó homlokzatokat és az alá-rendelt, illetve árnyékolt felületeket kőburkolot -utánzó vakolatmez,ok fedik. A hangsúlyozott épü-letrészek felületenek sávozása erőteljesebb. Az epü-1et alagsori, rusztikus burkolatsávokat megszakító nyilásait egyszerű zárókő díszíti. A földszinten, a burkolatsávok síkjából hátrahuzott tükrokben kiala-kított ablakokat folül zárókő, alul, a homlokzati síkból kilépő, széles, alacsony, keretezett sima tük-rökön ülő könyöklőpárkány ékesiti. első, - főeme-letsori -, tagozatos keretezésű, nem hangsúlyozott vállpárkányról induló, félköríves záródású ablakai fölött három részes zárókő látható. Második emele-ti, záróköves, tagozatos keretezésű ablakainak kö-nyöklőpárkánya alatt széles, sima, keretezett tükör kapott helyet.
A főhomlokzat középső rizalitja 1-1-3-1-1 ten-gelyes osztású. Középen a 3 tengelyes bejárati tömb, a széleken az 1,1 tengelyes torony ugrik ki. A bejarati tömb három, íves zárodású, mélyített ka-puját, fölül falsávok köze fogott sima zarokő díszí-ti. Két oldalt,a falsávokat, párkányról induló, fiüg-gőleges téglalap alakti, felirattartó sima keretezett kőlap szakitja meg, amelyeket telül oroszlánfejszo-bor, volutapár és íves szemöldökpárkány hangsú-lyoz. A falsávokat, a középső rizalit teljes szélesseégeben, a homlokzati osztópárkány képszékenek ma-gasságában, alacsony fogsorra ülő, széles sima ko-burkolat-sáv koronázza. Ezen, posztamenseken, hat korinthuszi oszlop áll, amelyek közül a szélső, egy-máshoz közel húzott párok kőbzos posztamenst kap-tak. A posztamenseket ugyanolyan attört mellvédek kötik össze, mint amilyenek a föhomlokzat ion osz-lopainak posztamensei között kaptak helyet. A ko-rinthuszi oszlopok szabályos antik timpanonos Fő-párkányt tartanak, képszékében
IVSTITIA REGNORUM FVNDAMENTVM
felirattal. A timpanonban törvényszéki tárgya-
lást ábrázoló allegórikus szobordísz kapott helyet, a biró, a vádló, a védő", a panaszos és a vádlott alak-jával; Zala György műve (1906). A bejarati tömb oszloprend mögtti homlokzatában három nagyméretű, tagozatos keretezésű, vállpárkányról inditott, íves záródású, zárokövel ellátott, ablak található, amelyek könyöklőpárkánnyal összekötött mellvéd-jében egy-egy zárókővel ékesített, egyenes záródású keretezéssel ellátott ajton át lehet a mellvéd mögöt-ti terraszra kimenni. A bejárati tömb timpanonja mögötti, dór jellegű párkánnyal koronázott falsik fölött
MDCCCXCVI
feliratú posztamensen triga-szobor, - háromlo-vas diadalszekér, géniusszal -, látható, amelyet Se-nyci Károly alkotott (1096). A vörösrézlemezből domborított szobor acél tartószerkezetet a Steinez testz,crck budapesti gyaröban készítették és ottKouesi Laws verte ki. A trigat, kőbábos korlát köti össze a kőgolyo-párral és kartouche-ból kibukó, domború cimerpajzzsal díszített oldalsó posztamensekkel, amelyeken Fadrus János által soskúti meszkőbő1 fa-ragott szoboralakok kaptak helyet: a "Torvényt .idő és a "Törvenyt látó (1900). A két torony, és a közöttük, illetőleg bejárati tömb között elhelyez-kedő visszahúzott szakasz, alagsor fölötti mindhá-rom szintje rusztikus falsávozású. Alagsori ablakai keretezetlenek. földszinti ablakait föliil zárókővel ékesített, stilizált egyenes boltív emeli ki. Első emeleti, félköríves záródású ablakait fölül zá-rókő disziti. 6. emeleti, kőnyöklőpárkányon ülő tagozatos keretezésű ablakai köziil a tornyon lévőket, a könyöklőpárkányról inditott lizénakon 6116 két részes párkány árnyékolja a zárókő fölött. A két tornyon, talsávokba mélyített, négyzetes, sík mezőkben, tagozatos keretezésű, csigás diszitésű, koszorúfonatokkal félig körülvett kerek vakablakok kaptak helyet. E fölött domborművű gyümölcs-fonat szegi be a tornyok falsávos szakaszát. Feljebb, a két tornyon ives konzolokra helyezett egyszerű osztó-párkányon aedikulás keretezésű ablak J11, kőbábos korláttal. Efölött egyenes pár kanysáv, majd följebb zárókővel ellátott félköríves nyílás látható. A tor-nyot íves alsókonzolsoron álló főpárkány koronázza. Ezen, a "Törvényhez.ok" posztamenseit na-gyobb mértékben utánzó, sas-szobrokkal és koro-násfos cimerpajzzsal diszitett torony-lezáró építé-szeti elem áll, amely késb56os korlátban verődik. A'r, et;ytengelyes, visszaugratott falsikok sávozott felülete egyszerü párkánnyal zárődik. E fölött, lép-csősen visszahuzott sima Falsávokon, a toronyokat a közepeses tömbbel összekötő, kőbábos korláttal ellá-tott, ives hidak állnak.
Az épület főhomlokzatának két sarkain, a to-ronyszerűen kiképzett tömbeiket, földszintet átfogó sima kőburkolatos posztamensre állitott két emelet magas ión oszloppárok hangsúlyozzák. Közöttük, az első emeleti homlokzatsíkból hátrahúzott félkör-íves záródású, zárókővel ékesített ablak mellett, a bélletben, egy szint magas ion oszlopok láthatók. Második emeleti, a többinél szélesebb ablakot Ives kő osztóbordák osztják három részre, fölöttük pedig stilizált egyenes boltívben zárókő kapott he-lyet. Az állókonzolsoron elhelyezkedő párkánnyal befejezett saroktömbök főhomlokzati síkja előtt, a nagy ion oszlopok által tartott és a vegigmenő fő-párkány által osztott posztamenseket, az északi ol-dalon az "Elitelt" és a "Felmentett" szobra látható, - Rona Jozsef műve (1898); a déli oldalon a "Köz-vádló és a "Védő szobra látható, amelyet Dondth Gyula készitett. (1898). Mind a négy szobor sóskuti mészkőből készült. Az épület főpárkánya feletti at-tika posztamensein állo 6-6 szoboralakot, amelyek a "törvény oltalma alatt álló emberi munkát" jelképe-zik, Stroll Alajos szobrásziskolájának növendékei készitettek el, a mester felügyelete alatt. Ezek, északrol délre, sorrendben; a "Tengerészet" (Apati Abt Sir)idor), az "Ipar" (Apdti Abt Sdndor), a "Zene" (Margo Ede), a "Kereskedés" (Fiiredi Richrd), az "Irodalom" (Damkd József), a "Földművelés" (Marpi Ede, a "Vitézség" (Toth Aruiras), a "Festészet" (Ffirco-di Richárd), a "Szobrászat" (Darrrko József), a "Szin-művészet" (Toth Artdrds), a "Tudomány" (Stroluyjer Bela) és az "épitészet" (Strohooffer Béla). 1968 előtt valamenyi szobrot átfaragták kemény haraszti mészkőbe.
.A főhomlokzat közeprizalitjának déli oldalfalaiba 1913-ban beépitettek Pdsztor Jánosnak Hauszmann Alajost ábrázoló bronz domborművet.

Állapotjelentések

2014.03.29 11:00 piroska állapot: 5 - egyéb

Az épület állapota jó.

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.