A magángyűjtő Tóth Sándornak hála új kardokkal, illetve szablyákkal bővült a visegrádi királyi palotában látható A kard öt évezrede című kiállítás, amely A kard regénye nyomán, egymást kiegészítve született meg.

Az első fennmaradt középkori vívókönyv néhány lapján egy nő forgatja mosolyogva a kardját, ami ellentétben áll a gyengébb nemhez kötődő sztereotípiával. Más ábrázolásokon „oda nem illő” pengék bukkannak fel. Valószínűleg át kell értékelnünk azt, amit a kard középkori használatáról eddig gondoltunk.

Az Arthur-mondakör első történetmesélő ábrázolása nem a legendák szülőföldjéről, hanem Észak-Itáliából származik. Hogyan kerül az olasz csizma a brit kerekasztalra?

Elsőként láthatja a nagyközönség az egyedi kialakítású bronzkori fegyvert, amelyet A kard regénye írása során sikerült azonosítani. Ez a kard Európa első szablyaszerűen ívelt pengéje, amely két évezreddel előzte meg a korát.

Feltehetően ellopták a franciaországi Rocamadour városából azt a kardot, amelyet Roland lovag Durandaljaként tart számon a hagyomány. A kard egy sziklafalba ágyazva állta az évszázadokat. Itáliában is van egy kőbe zárt kard, annak már kétszer is nyoma veszett.

Műemlékkeresésünk győztesei az elsők között vehetik kezükbe A kard regénye című kultúrtörténeti, tudományos-ismeretterjesztő kötetet a Martin Opitz Kiadó felajánlásának hála.

Megjelent Buzás Gergely és Kovács Olivér kötete az Árpád-házi uralkodók temetkezéseiről. A könyv a sírok utáni nyomozás mellett ismeretterjesztő céllal végigvezet a magyar állam Kárpát-medencei történetének első négy évszázadán is.