BTM: törökök, pasák, s egy középkori város pusztulása
Igazán csaknem két évvel ezelőtt, a Budavár története – A török kor című nagyívű monográfia megjelenésekor, majd olvasása közben szembesültem azzal, hogy mennyire sekélyesek és sztereotípiákra épülőek voltak az addigi ismereteim a város 1541 és 1586 közötti időszakáról. Balkanizálódó város, a középkori épületeket elpusztító, helyükre gyatra minőségű újakat építő törökök, gombamód magasodó minaretek – természetesen ilyen is volt, azonban a valóságnak ezek csak apró szeletei. Papp Adrienn régész és Sudár Balázs történész, a Budapesti Történeti Múzeum kutatói a vaskos könyvben ennél jóval árnyaltabb, részletgazdag képet festettek Budáról, amely részben egészen a visszafoglaló ostromig megőrizte középkori örökségét, ami végül az ágyúk tüzében veszett el végleg.
Mindig érdekes – s olykor sajnos kiábrándító – eredményt szül, ha egy könyvet, különösen egy ilyen részletgazdag, nagyívű kötetet megpróbálnak kiállítássá formálni. Akár a filmeknél: ha a történetvezetés miatt túl sok részletet hagynak el, az alapkönyv rajongói joggal háborognak. Szerencsére a Város a fronton című kiállítás nem esik abba a hibába, hogy túlságosan egyszerűsítene a könnyebb befogadhatóság kedvéért, ugyanakkor a kötet tartalmát sem akarja teljes tartalmában „felmondani”. A kiállítás kurátorai a könyv szerzői, akik remekül érzik, hogy a hatalmas ismeretanyagból mennyit tud befogadni a látogató, a kiállított tárgyanyag pedig nem csupán illusztrációja, de aktív „mesélője” a kiállításnak.
A Buda török korát záró ostrom akkora pusztítással járt, s annyira nem maradt senki, aki az ottmaradt javakért visszatért volna, hogy ami a leomló falak alá, eltemetődött gödrökbe, kutakba került, az ott is maradt a régészeti feltárásokig. Ezek a leletegyüttesek pedig világosan mutatják, hogy Buda valóban egy „frontváros” volt, ahol kelet és nyugat anyagi kultúrája is keveredett egymással. A tárlaton egyébként először láthatja a nagyközönség azt a leletegyüttest, amely a Karmelita felújítása során, a pasák egykori palotájából került elő. Emellett a korábban a Csikós udvarból, illetve a Hadtörténeti Múzeum területén feltárt tárgyegyüttes is megtekinthető.
A jó kiállítás az érzelmekre is hat, s a Város a fronton ilyen. Az utolsó terem jó ötlettel teszi szinte átélhetővé a város 1686-os pusztulását, amikor valóban eltűnt a föld színéről a 14-15. századtól bővült, s az utolsó 145 évben is nagyrészt fennmaradt középkori épített örökség.
(A fotóink a tárlat berendezése során, a kiállítás megnyitása előtt 54 órával készültek!)
Fotó: Szöveg: Kovács Olivér
Fontosabb kulcsszavak
Kapcsolódó cikkek
Megnyílt a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának új állandó kiállítása, ami a gyűjtemény legszebb középkori kőfaragványait mutatja be. A tárlathoz egy időszaki kiállítás is kapcsolódik. 
Utolsó napjaihoz érkezik lassan a Kard magyar útja - Magyar kardok magyar gyűjtőktől című időszaki tárlat a BTM Vármúzeumában. Az augusztus 20-i hét végét követő bezárás után a helyére szeptember közepétől egy állandó kiállítás kerül. 
A Magyar Királyságban a 16. század és a 20. század eleje között használt, három magángyűjtő birtokában lévő különleges szablyákból nyílt kiállítás a Budapest Történeti Múzeum (BTM) Vármúzeumban - számolt be a Magyar Távirati Iroda. 
Irány a galaxis! – Magyarország és az űrkorszak 1957 – 1983 címmel nyílik kiállítás a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A március 4-től látogatható tárlat bemutatja az űrkutatás magyar emlékeit csakúgy, mint azt, hogy mit gondoltak a témáról a korszakban.