I. Ferenc császár-erőd
Fotó: pulafortcenter
Fotó: pulafortcenter
Fotó: pulafortcenter
Fotó: pulafortcenter
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 44° 52,300'
Hosszúság (lon):
E 13° 49,517'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település latin neve:
Cím:
Pula, Szent András-sziget
Egyéb adat:
Az erőd a "Pula 19. századi erődrendszere" objektumcsoport tagja.
Rövid leírás:
A pulai kikötőben, a parttól alig néhány száz méterre magasodó aprócska Szent András-szigeten az első erődöt Velence építtette a város tengeri védelmére 1645 körül. A Velencei Köztársaság megszűnése (1797) után Isztria Napóleon birodalmához került, s az erődöt a franciák 1807-ben jelentősen átépítették, korszerűsítették.
1813-tól a félsziget és Pula az Osztrák Császárság része lett. Az új erőd 1830 és 1832 között építették, tulajdonképpen egy kör alaprajzú ágyúállás, amelyből valamennyi irányban lehetséges volt tüzelni. Az elkövetkező években több átépítésre is sor került, majd a Kaiser Franz I. – vagyis I. Ferenc császár – erőd az 1852 és 1854 között kiépülő pulai erődrendszer tagja lett. Utolsó nagy korszerűsítésre 1868-ban került sor, ekkor érte el legnagyobb méretét is több mint 3100 négyzetméter területtel, harminc tüzérségi állással. Ezután fokozatosan elvesztette katonai jelentőségét, raktárként is használták. Bár 1914-ben némiképp ismét korszerűsítették, katonai szerepet a későbbiekben már nem játszott.
A mára már jelentősen erdősödött Szent András-sziget, s így az erőd napjaikban többnyire nem látogatható.
1813-tól a félsziget és Pula az Osztrák Császárság része lett. Az új erőd 1830 és 1832 között építették, tulajdonképpen egy kör alaprajzú ágyúállás, amelyből valamennyi irányban lehetséges volt tüzelni. Az elkövetkező években több átépítésre is sor került, majd a Kaiser Franz I. – vagyis I. Ferenc császár – erőd az 1852 és 1854 között kiépülő pulai erődrendszer tagja lett. Utolsó nagy korszerűsítésre 1868-ban került sor, ekkor érte el legnagyobb méretét is több mint 3100 négyzetméter területtel, harminc tüzérségi állással. Ezután fokozatosan elvesztette katonai jelentőségét, raktárként is használták. Bár 1914-ben némiképp ismét korszerűsítették, katonai szerepet a későbbiekben már nem játszott.
A mára már jelentősen erdősödött Szent András-sziget, s így az erőd napjaikban többnyire nem látogatható.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2025-10-23 10:52:51
Közeli objektumok
Császári és királyi haditengerészeti temető (1.207 km)
Augustus-templom (1.320 km)
Városháza (1.338 km)
Munide-erőd (1.401 km)
Ferences templom és kolostor (1.458 km)
Mária Mennybemenetele székesegyház (1.486 km)
Szűz Mária Formosa-kápolna (1.497 km)
Pulai erőd (1.580 km)
Sergius diadalíve (1.757 km)
Kettős kapu (1.769 km)

