Mária Mennybemenetele székesegyház
Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 44° 52,294'
Hosszúság (lon):
E 13° 50,649'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
Cím:
Póla, a belváros északi részén, néhány lépésnyire a parttól
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Keletelt, három hajóra osztott, sík mennyezetes templomépület. Az átépítések dacára a belső tere még mindig őrzi román stílusát.
A székesegyház mai tömegét a kora középkorban, a 10. században nyerte el a korábbi római kori bazilika átalakításával (Póla a 6. századtól püspöki székhely). Ebből a korszakból származnak a hajókat elválasztó pillérek is, s a korábbit jelzi a szentély körül látható mozaikborítás a padlón. A következő, gótikus átalakítására a 15. században került sor, ekkor kerülhetett mai helyére az oltárként funkcionáló 3. századi római szarkofág, többek közt Szent Demeter ereklyéivel. Ebben nyugszanak a néphit szerint a magyar Salamon király földi maradványai is (I. András fia 1063 és 1074 között uralkodott, Gézával, majd I. (Szent) Lászlóval is konfliktusokba kerülve. László hatalomra kerülése után már nem játszott komoly politikai szerepet, a század 80-as éveiben halhatott meg. Halálával kapcsolatban több verzió ismert ezek egyike a pólai remeteség).
A székesegyház tornya, amely a csarnoképülettől keletre, külön áll, a 17. században épült szintén római kori kövek felhasználásával. A székesegyház jelenlegi homlokzata erősen eklektikus, de elsősorban a 16. századi reneszánsz átépítés nyomait őrzi.
A székesegyház mai tömegét a kora középkorban, a 10. században nyerte el a korábbi római kori bazilika átalakításával (Póla a 6. századtól püspöki székhely). Ebből a korszakból származnak a hajókat elválasztó pillérek is, s a korábbit jelzi a szentély körül látható mozaikborítás a padlón. A következő, gótikus átalakítására a 15. században került sor, ekkor kerülhetett mai helyére az oltárként funkcionáló 3. századi római szarkofág, többek közt Szent Demeter ereklyéivel. Ebben nyugszanak a néphit szerint a magyar Salamon király földi maradványai is (I. András fia 1063 és 1074 között uralkodott, Gézával, majd I. (Szent) Lászlóval is konfliktusokba kerülve. László hatalomra kerülése után már nem játszott komoly politikai szerepet, a század 80-as éveiben halhatott meg. Halálával kapcsolatban több verzió ismert ezek egyike a pólai remeteség).
A székesegyház tornya, amely a csarnoképülettől keletre, külön áll, a 17. században épült szintén római kori kövek felhasználásával. A székesegyház jelenlegi homlokzata erősen eklektikus, de elsősorban a 16. századi reneszánsz átépítés nyomait őrzi.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-07-19 13:12:32
Állapotjelentések
2017.09.06 12:35 ngabi állapot: 5 - koordináta: N 44° 52,289' E 13° 50,647' - egyéb
Védett emlék. Nyilvántartási szám: Z-4448.
Egy római templom alapjaira épült, bővítették folyamatosan.
A harangtornyot a XVII. században építették az Amfiteátrum köveiből.
Kifogástalan állapotú épület együttes
Közeli objektumok
Pulai erőd (0.157 km)
Ferences templom és kolostor (0.199 km)
Városháza (0.209 km)
Augustus-templom (0.231 km)
Kettős kapu (0.290 km)
Városfalak (0.313 km)
Szűz Mária Formosa-kápolna (0.393 km)
Sergius diadalíve (0.422 km)
Amfiteátrum (0.452 km)
Monvidal-erőd (1.026 km)

