Szűz Mária Formosa-kápolna

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 44° 52,078'

Hosszúság (lon):

E 13° 50,614'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Kápolna

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Maksimijanova

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Pula bizánci időszakának egyetlen megmaradt, látható emléke a 6. századból fennmaradt kápolna, amely egykor egy háromhajós bazilikához csatlakozott annak délkeleti sarkán.

A Szűz Mária Formosa bazilikát a 6. század második felében építették egy antik Minerva-templom helyén, a város egyik alacsonyabb, vízparti részén. A templom 32 méter hosszú és 19 méter széles volt, belső terét három hajóra osztották. Ehhez az épülethez északról és délről is egy-egy kápolna csatlakozott a keleti sarkonon, Szent Andrásnak, illetve Szűz Máriának szentelve. A bazilika padlóját mozaik díszítette. A 8. századtól már biztosan csatlakozott hozzá egy bencés apátság. A velencei befolyás már a 9. században megjelent Isztria tengerparti városaiban, a kalmárköztársaság többször is fegyveresen lépett fel az adók ellen lázadó városokkal, így Pulával szemben. A bazilika pusztulása 1243-ban vette kezdetét, amikor a velenceiek kirabolták a várost. A 13. században már Velence jelölte ki a helyi apátot, 1331-ben a város végleg az uralmuk alá került.

A bazilikából ezt követően kezdtek kibontani faragványokat, díszítéseket, amelyeket többnyire velencei épületek, így a Szent Márk-bazilika, a Dózsa-palota, valamint a Marciana könyvtár díszítésére használtak fel. A 16. század közepén bontóbrigád érkezett a kereskedővárosból és eltávolították a hajó márványoszlopait, majd azokat téglából épült oszlopokkal helyettesítették. A 19. században azonban még állt az apszis, az északi kápolna, valamint a falak nagy része is, ezek elbontására csak a város terjeszkedésével került sor, bár a bazilika északi fala részben beépítve még ma is áll.

A déli kápolna maradt meg egyedül teljes épségében. Latin kereszt alaprajzú, kőből épült, téglaboltozatos konstrukció, félkörös apszissal. Eredetileg mauzóleum, sírkápolna lehetett. Az apszis boltozatát mozaik díszítette a szakálltalan Krisztussal, Szent Péterrel és Szent Pállal, ennek töredékes maradványa a helyi régészeti múzeumban tekinthető meg.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2021-09-03 11:58:56