Zimony vára

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 44° 50,913'

Hosszúság (lon):

E 20° 24,589'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Zimony központjában, a Grobljanska utcában, az egykori honfoglalási emléktorony (mai nevén: Hunyadi torony) körüli területen.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A Duna és a Száva összefolyása melletti Zimonyt 1096-ban Ahenni Albert castellum Maleville-ként említi. Nevének középkori alakja Zemlén. A várat a keresztesekkel szemben védő Guzt egy forrás a vidék ispánjának nevezi. 1127-ben II. István király az elfoglalt Belgrád köveivel erősítette meg Zimony falait. A 12. században Zimony volt a magyar-bizánci határ legfontosabb városa. 1151-ben, 1164-ben és 1165-ben a bizánciak foglalták el, és csak 1180-ban került ismét magyar kézre. Az 1165-ös harcokról szólva több forrás is megemlékezik a várat övező magas falakról. A falkoronákon „fedezékek\" rejtették el a védőket. Ez az adat feltehetően pártázott falkoronára utal. A várfalakat tornyok tagolták, mély és széles árok övezte. Zimonyban a falakon belül már a 12. században volt városi lakosság. A városba a Duna vizét egy csatornával vezették be. Ebből az adatból arra lehet következtetni, hogy a ma Gardosnak nevezett, 30 méterrel a Duna vízszintje feletti löszplatón lehetett a vár és alatta a város. Az utóbbit minden bizonnyal fallal vették körül, e nélkül meg sem kísérelhették volna az ellenállást a bizánci hadsereggel szemben. A forrásokból megismert várról a valóságban szinte semmit sem tudunk. A Gardosnak nevezett várhegyen csak egy kisebb szondázó ásatás volt, de ez csak azt állapította meg, hogy a római és a kora középkori rétegeket teljesen megsemmisítették a későbbi tereprendezések.
A négy saroktornyos vár délkeleti tornya és fala előtt, a külső oldalon, a hegy rézsűjében egy fal íve látszik, amely egy negyed körív után egyenesen folytatódik déli irányba, közel párhuzamosan a mai várfallal. Az íves rész keleti részére részben ráépült a négy saroktornyos vár délkeleti tornya. A mai várat megelőzően tehát már állt itt egy kőből készült épület. Amennyire az a kevés részletből megállapítható volt, egy korábbi vár falának és tornyának maradványai állnak ki a földből. A falmaradványok korára sajnos semmi nem utal, azt régészeti feltárások nélkül eldönteni igazából nem is lehet.
Bizánc észak-balkáni hatalmának összeomlása után Zimony stratégiai jelentősége csökkent, s csak a 14. században, a törökök balkáni terjeszkedésének megindulásakor vált ismét jelentősé. A 14. század végén a vár állítólag már csak romjaiban állt fönn. 1451-ben, mint Brankovics György birtokát, castrumként említik. Brankovics alatt újra fölépült. A fentiek figyelembevételével kérdéses, hogy a régi várat egyáltalán lebontották-e. Nem zárható ki annak lehetősége sem, hogy a négy saroktornyos vár kapcsolódott a régihez, vagy azon belül épült fel. Ennek a feltevésnek az igazolására sajnos nincs elegendő adatom. A hagyomány szerint Hunyadi János is itt halt volna meg 1456-ban a nándorfehérvári diadal után. Zimonyt 1521-ben foglalta el a török.
A várhegyen ma csekély maradványok formájában látható vár szabályos négyszög alaprajzú volt, a sarkokon kerek tornyokkal. A tornyok belülről zártak voltak. A falak törtkőből készültek, külső és belső felületük egyaránt 40-50 cm vastagságban téglából készült. Ez azonban nem egy utólagos téglaköpenyezés; minden harmadik, negyedik téglasort befordították - bekötötték a falkő magjába.
A vár középső területén áll az 1895-ben felépült Honfoglalás-emlékmű, egy kör alaprajzú torony, amely ma, erősen megcsonkítva, eredeti díszeitől megfosztva, Hunyadi-torony néven, kilátóként funkcionál.

(Forrás: Gere László: Várak a Szerémségben. (Szeged, 2000) című műve.)

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2012-07-31 15:48:32