Xavéri Szent Ferenc római katolikus székesegyház

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 44,133'

Hosszúság (lon):

E 19° 8,767'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Fő tér (ma: Slovenské Národné Povstanie tér) keleti sarkában

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Besztercebánya a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb települése, szabad királyi városa volt. A felszínhez közel, könnyen elérhető érctelepeit már a korai középkorban is bányászták. A mai várost német területről betelepült hospesek alapították még a 12. században. A tatárjárás idején elpusztult települést IV. Béla király idején szász telepesekkel népesítették be újra. A szabad királyi városi címet elnyerő, gazdagságát a környékbeli bányák hasznából, valamint iparosainak és kereskedőinek sikeres működéséből nyerő civitas központja a Szűz Mária plébániatemplom körül kialakult városi vár.

Ettől délre áll az egykor szintén fallal körülvett város Fő tere (ma SNP tér) a legfontosabb középületekkel és polgárházakkal. Maga a tér, annak alakja, mérete már a 14. század végéig kialakult. Ekkor azonban még házai szabadon álltak. Zárt sorú beépítettsége, ahogyan azt ma is láthatjuk, csak a 16. század elejére alakult ki. A tér a város gazdag és hosszú története során számos nevezetes eseménynek adott helyet, az 1526-os bányászfelkeléstől Bocskai hajdúinak 1605-ös bevonulásán át, II. Rákóczi Ferenc kurucainak 1703-as megérkezéséig, vagy a csehszlovák légió 1919-es megérkezéséig, az épp e városból irányított, 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelésig, végül az 1989-es ún Bársonyos Forradalom helyi eseményeiig, végül Szent II. János Pál pápa 2003 itt bemutatott, százezres tömeget vonzó miséjéig.

A székesegyház helyén eredetileg városi lakóház állt. A 15-16. század fordulóján itt álló, jelentős méretű, emeletes, gótikus stílusú ház tulajdonosa Michael Königsberger polgár volt. Egy 1503-as adat szerint az épületben már ekkor létezett egy Keresztelő Szent Jánoshoz címzett kápolna. 1526 után a városban győzött a protestantizmus, így a kápolna használata megszűnt. Az épp a besztercebányai országgyűlésen magyar királlyá választott Bethlen Gábor mozgalmának 1622-es befejezősése után II. Ferdinánd király a városba küldte Mätheus Schlegel papot azzal a feladattal, hogy állítsa helyre a katolikus vallásgyakorlatot e kápolnában. Ő volt az, aki 1636-ban elkezdte előkészíteni egy új, nagy méretű templom előkészítését e telken. A Harmincéves Háború idején a besztercebányaiak meghívták a városba a jezsuitákat, akik itt, a Keresztelő Szt János kápolnában kezdtek misézni. A Rákóczi-szabadságharc alatt ugyan menekülniük kellett, de később visszatérhettek ide.

A Fő tér és a Káptalan (Kapitulská) utca sarkán álló székesegyház a 18. század elején épülhetett véhül fel. Alaprajzához a római Il Jesú templom alaprajzát vették mintául. Az új templom ünnepélyes felszentelésére 1715-ben kerülhetett sor. Amikor 1776-ban létrejöhetett a besztercebányai püspökség, a templom a püspök címtemplomává vált, így székesegyházi rangra emelkedett. A Xavéri Szent Ferencet ábrázoló főoltár 1829-ben készült. A székesegyház mai, romantikus stílusú, külső építészeti képét az 1880-as években végzett átalakítások nyomán nyerte el.

(A fotó forrása: wikipedia.org

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-05 20:51:11