Városháza

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 44,117'

Hosszúság (lon):

E 19° 8,750'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Fő tér (ma: SNP tér) 1.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Besztercebánya a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb települése, szabad királyi városa volt. A felszínhez közel, könnyen elérhető érctelepeit már a korai középkorban is bányászták. A mai várost német területről betelepült hospesek alapították még a 12. században. A tatárjárás idején elpusztult települést IV. Béla király idején szász telepesekkel népesítették be újra. A szabad királyi városi címet elnyerő, gazdagságát a környékbeli bányák hasznából, valamint iparosainak és kereskedőinek sikeres működéséből nyerő civitas központja a Szűz Mária plébániatemplom körül kialakult városi vár.

Ettől délre áll az egykor szintén fallal körülvett város Fő tere (ma SNP tér) a legfontosabb középületekkel és polgárházakkal. Maga a tér, annak alakja, mérete már a 14. század végéig kialakult. Ekkor azonban még házai szabadon álltak. Zárt sorú beépítettsége, ahogyan azt ma is láthatjuk, csak a 16. század elejére alakult ki. A tér a város gazdag és hosszú története során számos nevezetes eseménynek adott helyet, az 1526-os bányászfelkeléstől Bocskai hajdúinak 1605-ös bevonulásán át, II. Rákóczi Ferenc kurucainak 1703-as megérkezéséig, vagy a csehszlovák légió 1919-es megérkezéséig, az épp e városból irányított, 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelésig, végül az 1989-es ún Bársonyos Forradalom helyi eseményeiig, végül Szent II. János Pál pápa 2003 itt bemutatott, százezres tömeget vonzó miséjéig.

Az egykori Fő tér (német nevén: Ring) déli térfalát alkotó házsorának jelentős középülete az egykori Városháza, amely e funkcióját közel 250 éven keresztül töltötte be. Az utcafronton, zárt sorú beépítésben álló, egy emeletes, nyereg tetős Városháza magja két, a 15. század második felében felépült, gótikus "ringbürger" polgárház egybeépítésével jött létre. Első, név szerint ismert tulajdonosa Veit Mühlstein, gazdag bányatulajdonos, zólyomi ispán és körmöci kamaragróf volt. E polgárházat a 16. század második felében építették át új, városháza funkciójának megfelelően, reneszánsz stílusban. Ugyanakkor az épületet a városi tanács másodlagos központjának tekintette és 1545-től rendszeresen bérbe adta. Első bérlője Peter Goldschmidt ötvös, majd 1547-ben Lőrinc ötvös volt. Miután Bocskay seregei 1605-ben felgyújtották a várost, ideiglenesen e házba költözött a város iskolája. Hosszabb ideig gyógyszertár is működött a remek elhelyezkedésű épületben. 1669-ben említik a Hocher-Schlecht gyógyszertárat. 1698 után a gyógyszertár Andreas Herman tulajdonában volt. Az ő lányát, Susana Hermant vette feleségül 1710-ben a híres tudós, Bél Mátyás.

1550-től a város sörfőzdét és kocsmát is működtetett az épületben, Proschoff Keller néven, amely egészen a nagy, 1761-es tűzvészig működött a pincében. A hátsó udvarban a 17. század közepétől pékség működött, amelyet 1713-ban sóraktárral bővítettek. 1730-tól a városi börtön is ide költözött. A hatalmas udvar 1799-től lovardának is helyt adott. 1841-1908 között a város 300 férőhelyes "kő" színháza is az udvarban talált elhelyezést.

Az 1761-es tűzvész után attikáját lebontották és homlokzatát barokk stílusúa építették át. Mai építészeti képét - benne a kicsit meglepő, üveg felépítményű tetőtér-beépítésével - legutóbbi, 2010-ben befejeződött felújítása során nyerte el. Emeleti díszterméhez csatlakozó erkényének korlátján a város címere látható éppúgy, mint a ház előtti térburkolatban.

A képek és adatok forrása: www.banskabystrica.sk

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-15 09:35:56