Mária-oszlop

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 44,133'

Hosszúság (lon):

E 19° 8,750'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Szakrális plasztika, szobor

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Fő tér (ma SNP tér) keleti végében, szabadon áll az óratorony előtti részen

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Besztercebánya a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb települése, szabad királyi városa volt. A felszínhez közel, könnyen elérhető érctelepeit már a korai középkorban is bányászták. A mai várost német területről betelepült hospesek alapították még a 12. században. A tatárjárás idején elpusztult települést IV. Béla király idején szász telepesekkel népesítették be újra. A szabad királyi városi címet elnyerő, gazdagságát a környékbeli bányák hasznából, valamint iparosainak és kereskedőinek sikeres működéséből nyerő civitas központja a Szűz Mária plébániatemplom körül kialakult városi vár.

Ettől délre áll az egykor szintén fallal körülvett város Fő tere (ma SNP tér) a legfontosabb középületekkel és polgárházakkal. Maga a tér, annak alakja, mérete már a 14. század végéig kialakult. Ekkor azonban még házai szabadon álltak. Zárt sorú beépítettsége, ahogyan azt ma is láthatjuk, csak a 16. század elejére alakult ki. A tér a város gazdag és hosszú története során számos nevezetes eseménynek adott helyet, az 1526-os bányászfelkeléstől Bocskai hajdúinak 1605-ös bevonulásán át, II. Rákóczi Ferenc kurucainak 1703-as megérkezéséig, vagy a csehszlovák légió 1919-es megérkezéséig, az épp e városból irányított, 1944-es Szlovák Nemzeti Felkelésig, végül az 1989-es ún Bársonyos Forradalom helyi eseményeiig, végül Szent II. János Pál pápa 2003 itt bemutatott, százezres tömeget vonzó miséjéig.

1708-ban szörnyű pestisjárvány tört ki Magyarországon, amely többek között egyik oka volt a Rákóczi-szabadságharc 1711-es befejeződésének is. A béke beköszönte, majd a járvány lecsengése után, a megmenekült lakosság Isten iránti hálája jegyében számos helyen állított az országban ún. pestis-oszlopot. Ezeket a rajtuk rendszerint szoborként ábrázolt Szűz Máriáról szokás volt Mária-oszlopnak is nevezni. A besztercebányai polgárok saját, kőből faragott, barokk stílusú Mária-oszlopjukat 1719-ben állították fel a fő tér keleti részén, az óratorony előtt. A néhány lépcsős talapzaton ívháromszög alaprajzú bázison hengeres, részben kannelúrázott felületű, kompozit fejezetes oszlop áll. Ennek tetejére helyezték el Szűz Mária életnagyságnál nagyobb szobrát. A holdsarlón álló Mária gazdagon redőzött köpenyt visel és kezeit elől összekulcsolja. A háromosztatú oszlop talapzat közeiben 1-1 barokk karthusban az "Üdvözlégy" latin szövegének első sorai olvashatóak: AVE MARIA / GRATIA PLENA / DOMINUS TECUM.

1965-ben, amikor a város az épp besztercebányai központtal működött Szlovák Nemzeti Felkelés 20. évfordulóját tervezték megünnepelni, tekintettel a teljhatalmú szovjet pártfőtitkár és diktátor, Nyikita Szergejevics Hruscsov itteni látogatására, az önfeledt kommunista ünneplést nyilván zavaró Mária-oszlopot eredeti helyéről elbontották és átelepítették a városi vár területére. Végül a Bársonyos Forradalom győzelme után, az 1990-es években, a Fő tér új díszburkolatának kialakításakor kerülhetett csak vissza az oszlop eredeti helyére.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-14 23:45:54