Városi erődítésrendszer

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 38,369'

Hosszúság (lon):

E 25° 35,163'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

A rendszer egyes elemei külön-külön számon védettek: BV-II-m-A-1

Típus:

Városfal, városerődítés, egyéb védelmi objektum

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A Cenk-hegy és a Warte domb között elterülő középkori történelmi belvárost veszi körül.

Egyéb adat:

A koordináták a falöv délnyugati részén álló Katalin-kapura mutatnak.

Rövid leírás:

Az Erdély, de általában is a Magyar Királyság egyik legjelentősebb középkori városa felemelkedésének elejétől fogva komoly figyelmet fordított saját katonai védelmére, így a település (egyik) központjának erődítéssel való megvédelmezésére is. Az itt felhalmozott értékek mellett Brassó katonai sebezhetőségét különösen kiemelte a város határszéli helyzete, a Kárpátok hágóinak közelsége is.

A városerődítést Nagy Lajos király uralkodása idején kezdik el építeni a 14. században, de a munka folytatódik Zsigmond és Mátyás királyok idején is. A török betörések súlyos fenyegetést jelentettek a városra nézve, ezért a 16. században újabb bástyák sorának felépítéséről olvashatunk a forrásokban.

Brassó városerődítése egykor szabálytalan szögletes alaprajzú, kettős falgyűrűből, tornyokból és a falak sarkait erősítő bástyákból, valamint kapukból állt. A falak eredetileg 12 m magasak voltak, lőrésekkel és szuroköntő nyílásokkal. A tornyok egymástól 60m-re, a Cenk-hegy felőli oldalon 110 m-re emelkedtek. A falakon először 3, majd 4 kapu nyílott, melyeket a 19. században 2 diadalívszerű, klasszicista kapuval bővítettek. A Warthe dombon további két hatalmas torony, az ún. Fekete- és Fehér-torony volt része a védelmi rendszernek. A falak előtt mély árok húzódott, melynek egy részében patak is folyt. A bástyák, tornyok fenntartása és őrzése - hasonlóan más hazai városhoz - Brassóban is a céhek feladata volt. Ezek nevei (pl. Takácsok-, Kovácsok-, Ötvösök-, Szíjgyártók bástyája, stb.) később magára az építményre is ráragadt.

Az egyre terjeszkedő város a hadi jelentőségét elvesztő erődítményrendszer számos elemét lebontatta és beépíttette. Ennek ellenére máig hatalmas építmények hirdetik egykori erejét. Legépebben a déli, a Cenk felé eső erődítésrész maradt meg, mivel itt, helyszűke miatt, a város nem terjeszkedhetett intenzíven. E részen áll az erődítmény talán leglátványosabb eleme, a reneszánsz Katalin-kapu, rajta Brassó egyik legkorábbi címer-ábrázolásával (címerképe: gyökeres korona). Az erődítés vonalát látványos sétaúton csodálhatjuk végig. Több bástya ma is \"használt\", pl. a Takácsok hatalmas bástyájában ma az Állami Levéltár működik.

Adatlapot készítette:

Csillagtancos

Adatfelvétel ideje:

2012-05-07 00:30:58

Az adatlap forrása: