Ortodox zsinagóga
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 38,351'
Hosszúság (lon):
E 25° 35,373'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Zsinagóga
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Vár (ma: Str. Castelului) utca 64.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A nagy múltú szász kereskedővárosba az első zsidók 1807-ben kaptak letelepedési engedélyt. A gyorsan szaporodó lélekszámú közösség első zsinagógáját 1826-ban építette fel.
A mai Vár utcai zsinagóga helyén már a középkorban (keresztény) templomépület állt: ez volt az ún. \"leprások temploma\", melyet az új korban a protestánsok, evangélikusok, majd reformátusok is használtak. A végül lebontott templom helyén 1926-ban épült fel a ma is álló zsinagóga a 19. század végén feldarabolódott brassói zsidóság ortodox ága számára. Az utcafronttól hátrébb húzódó, rejtőzködő épület homlokzatán jellegzetes kerámia díszítő mező látszik, amely kék mezőben két ülő, szárnyas oroszlán között menórát (7 ágú zsidó gyertyatartót, ismert jelképet) ábrázol. A nagy méretű kép jellegzetes kék színéről szokás az épületet Kék zsinagógának nevezni.
1941-ben a Vasgárda nevű román náci szabadcsapat feldúlta és kirabolta az épületet. A megfogyatkozott zsidóság hitélete 1945. után újra indult, de az ortodox zsinagógát hitéleti célokra csak 1970-ig használták. Ma is van hitközség a városban, de a kevés számú hívő a belváros másik nagy zsinagógáját (az Árvaház utcai neológot) használja.
A ma leginkább raktárnak használt épület állapota rossz. Sürgősen megoldandó statikai problémái miatt nem látogatható, ugyanakkor kívülről is látványos.
A mai Vár utcai zsinagóga helyén már a középkorban (keresztény) templomépület állt: ez volt az ún. \"leprások temploma\", melyet az új korban a protestánsok, evangélikusok, majd reformátusok is használtak. A végül lebontott templom helyén 1926-ban épült fel a ma is álló zsinagóga a 19. század végén feldarabolódott brassói zsidóság ortodox ága számára. Az utcafronttól hátrébb húzódó, rejtőzködő épület homlokzatán jellegzetes kerámia díszítő mező látszik, amely kék mezőben két ülő, szárnyas oroszlán között menórát (7 ágú zsidó gyertyatartót, ismert jelképet) ábrázol. A nagy méretű kép jellegzetes kék színéről szokás az épületet Kék zsinagógának nevezni.
1941-ben a Vasgárda nevű román náci szabadcsapat feldúlta és kirabolta az épületet. A megfogyatkozott zsidóság hitélete 1945. után újra indult, de az ortodox zsinagógát hitéleti célokra csak 1970-ig használták. Ma is van hitközség a városban, de a kevés számú hívő a belváros másik nagy zsinagógáját (az Árvaház utcai neológot) használja.
A ma leginkább raktárnak használt épület állapota rossz. Sürgősen megoldandó statikai problémái miatt nem látogatható, ugyanakkor kívülről is látványos.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-11-21 02:38:12
Közeli objektumok
Neológ zsinagóga (0.135 km)
Egykori evangélikus gimnázium (0.204 km)
Johannes Honterus szobra (0.217 km)
Fekete-templom (0.245 km)
Városi erődítésrendszer (0.273 km)
Városháza (0.353 km)
Mária mennybemenetele ortodox templom (0.417 km)
Római katolikus plébánia (0.569 km)
Keresztelő Szent János ferences templom (0.578 km)
Szent Péter és Pál plébániatemplom (0.586 km)

