Fekete-templom
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 38,456'
Hosszúság (lon):
E 25° 35,258'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
Brassó, Honterius tér
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A háromhajós, gótikus csarnoktemplom 1383 és 1477 között épült, Szűz Mária tiszteletére. Mai, közismert nevét (Fekete templom) az 1689. évi tűzvész után kapta. Annak koromrétegét évszázadokon keresztül hordozta. Szentélye sokszögzáródású, két-, illetve háromosztatú gótikus ablakai, valamint a bélletes nyugati kapuzat a 15. század első felében készültek. Erdély legnagyobb méretű gótikus építménye. Hossza 89, szélessége 38, a hajó magassága 42, a toronyé 65 m.
Az 1689-as tűzvész előtt 22 mellékoltára volt, a mai, a templom stílusához igazodó főoltárt 1865-ban, Peter Bartesch városi főépítész tervei alapján készítették. A középső oltárkép (a Hegyi beszéd) Friedrich Martersteig weimari festő műve. Az oltár bal oldali oszlopa előtti Honterus-emlékkő azon a helyen áll, ahová a reformátort temették. Az oltár mögé van befalazva Thomas Sandernak, a templomot alapító plébánosnak a sírköve. Szószéke és a tanácsurak padja 1696-ban, a szentély padjai 1700-ban készültek. A szószékkel szemközti pilléren a Hunyadi-címer látható. A szentély északi falán vezették a Breve Chronicon Daciae című falikrónikát, amely az 1143 és 1571 közötti erdélyi eseményeket örökítette meg. A déli oldalhajó keleti falán Fritz Schullerus képe: a tanácsurak és az ún. „százatyák” (a városi képviselőtestület) 1543. december 26-án felesküsznek Honterus reformációs könyvére.
A déli kapu előcsarnokában látható, 1477-ben készült freskók az Angyali üdvözletet (az ún. Schwarze Madonna), Mátyás és Beatrix címerét, a Királyok Imádását, Alexandriai Szent Katalint és Szent Borbálát ábrázolják. A torony alatt a templom történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.
1914-ig hét harangja volt, ezek közül akkor hármat leszereltek és ágyúnak olvasztottak be. 7300 kg-os nagyharangja a legnagyobb mozdítható harang Romániában és eredetileg 1514-ből származik, de az 1689-es tűzvész után és 1750-es lezuhanását követően, 1858-ban újraöntötték. 2001-ben újították föl Délkelet-Európa legnagyobb orgonáját, amely 3993 sípot számlál és 76 regiszteres. A berlini Carl August Buchholz építette 1836 és 1839 között.
A templomban található a Törökországon kívüli Európa legnagyobb anatóliai szőnyeggyűjteménye. A 16–18. században készült 119 szőnyeget a Törökországot járó szász kereskedők vásárolták és ajándékozták az egyházközségnek. Ma a templombelsőt díszítik. A templom további kincsei közé tartozik az 1476-ban egy segesvári mester által készített és Johannes Reudel kereskedő által adományozott keresztelőmedence, egy gótikus, öntöttvas szentségtartó és két, 1504-ben készült kehely. Déli oldalán áll Johannes Honterus szobra, Harro Magnussen alkotása 1898-ból.
Az 1689-as tűzvész előtt 22 mellékoltára volt, a mai, a templom stílusához igazodó főoltárt 1865-ban, Peter Bartesch városi főépítész tervei alapján készítették. A középső oltárkép (a Hegyi beszéd) Friedrich Martersteig weimari festő műve. Az oltár bal oldali oszlopa előtti Honterus-emlékkő azon a helyen áll, ahová a reformátort temették. Az oltár mögé van befalazva Thomas Sandernak, a templomot alapító plébánosnak a sírköve. Szószéke és a tanácsurak padja 1696-ban, a szentély padjai 1700-ban készültek. A szószékkel szemközti pilléren a Hunyadi-címer látható. A szentély északi falán vezették a Breve Chronicon Daciae című falikrónikát, amely az 1143 és 1571 közötti erdélyi eseményeket örökítette meg. A déli oldalhajó keleti falán Fritz Schullerus képe: a tanácsurak és az ún. „százatyák” (a városi képviselőtestület) 1543. december 26-án felesküsznek Honterus reformációs könyvére.
A déli kapu előcsarnokában látható, 1477-ben készült freskók az Angyali üdvözletet (az ún. Schwarze Madonna), Mátyás és Beatrix címerét, a Királyok Imádását, Alexandriai Szent Katalint és Szent Borbálát ábrázolják. A torony alatt a templom történetét bemutató kiállítás tekinthető meg.
1914-ig hét harangja volt, ezek közül akkor hármat leszereltek és ágyúnak olvasztottak be. 7300 kg-os nagyharangja a legnagyobb mozdítható harang Romániában és eredetileg 1514-ből származik, de az 1689-es tűzvész után és 1750-es lezuhanását követően, 1858-ban újraöntötték. 2001-ben újították föl Délkelet-Európa legnagyobb orgonáját, amely 3993 sípot számlál és 76 regiszteres. A berlini Carl August Buchholz építette 1836 és 1839 között.
A templomban található a Törökországon kívüli Európa legnagyobb anatóliai szőnyeggyűjteménye. A 16–18. században készült 119 szőnyeget a Törökországot járó szász kereskedők vásárolták és ajándékozták az egyházközségnek. Ma a templombelsőt díszítik. A templom további kincsei közé tartozik az 1476-ban egy segesvári mester által készített és Johannes Reudel kereskedő által adományozott keresztelőmedence, egy gótikus, öntöttvas szentségtartó és két, 1504-ben készült kehely. Déli oldalán áll Johannes Honterus szobra, Harro Magnussen alkotása 1898-ból.
Adatlapot készítette:
Marcius
Adatfelvétel ideje:
2011-06-09 12:58:17
Közeli objektumok
Johannes Honterus szobra (0.028 km)
Egykori evangélikus gimnázium (0.043 km)
Neológ zsinagóga (0.180 km)
Városháza (0.188 km)
Városi erődítésrendszer (0.203 km)
Ortodox zsinagóga (0.245 km)
Mária mennybemenetele ortodox templom (0.268 km)
Római katolikus plébánia (0.395 km)
Szent Péter és Pál plébániatemplom (0.414 km)
Keresztelő Szent János ferences templom (0.477 km)

