Megújulásunk támogatója:  

Szent Márton-bazilika








Velence oroszlánja a kőtárban








Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 10,543'
Hosszúság (lon):
E 13° 44,666'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Templom
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A település városmagjának északkeleti részén. A koordináták a bazilika nyugati kapujára mutatnak
Egyéb adat:
A ma már szinte kihalt, turistáktól sem hemzsegő isztriai település szokatlan épségben őrizte meg középkori szerkezetét és épületeinek, erődítéseinek egy részét is. Bár Sveti Lovreč első írásos említése csupán 1186-ból származik (a Poreč városával vívott küzdelemről számol be), egy térképen már 1030-ban jelölték, illetve Szent Lőrinc-, valamint Szent Márton temploma is korábban épült – az előbbi valószínűleg a 8. században. 1186-ban Sveti Lovreč már kommuna volt, a kezdeti időkben azonban nem városi tanács, hanem podeszta irányította, akit az aquileiai pátriárka, valamint a goricai (magyarosan görzi) grófok jelöltek ki. A 13. század közepén már a kommuna maga állított ki vezetőt, azonban a felemelkedő, mind nagyobb hatalomra törekvő grófok és a pátriárka elmérgesedő viszonya miatt 1271-ben Velence védelmét kérték. A félsziget városainak többsége így tett, az olasz városállam uralma pedig a 18. század utolsó évtizedéig fennmaradt a térségben. Az osztrák uralom idején a város elveszítette jelentőségét, a tengerpart települések megerősödésével mindinkább háttérbe szorult. A fejlesztések elmaradása, a gyér lakosság azonban elősegítette épített emlékei, a középkori városszerkezet megőrzését.
Rövid leírás:
Keletelt, háromhajós bazilika. Mindhárom hajója félköríves záródású, külön oltárokkal. A főhajót monumentális oszlopsorok határolják, fölöttük a gádorfalon ablakokkal. Az oszlopok kialakítása, díszítése a poreči és a pólai bazilikában lévőket idézi. A hasonlóság nem véletlen: ez is koraromán épület 10-11. századi. Első említése 1177-ből ismert. A templomhoz délről nyitott oszlopcsarnok (napjainkban kőtár) csatlakozik. Bár itt is van kapuja, a belső tér nyugatról közelíthető meg. Torony közvetlenül nem csatlakozik az épülethez, erre a célra a keletre álló, később épült tornyot használták, ami a városerődítésnek is eleme volt. A bazilika ugyan eredeti arányait és részleteinek egy részét is őrzi, az elmúlt egy évezred alatt több beavatkozásra is sor került. Ma látható nyugati homlokzatát a 19. században alakították ki.

A templom belsejében fennmaradtak 11. századra datált falfestések is, azonban a díszítés többsége 16. századi. Kőoltára és ereklyetartója szintén 16. századi.

Bár közvetlen magyar kapcsolata nincs, feltétlenül érdemes megismerni, hiszen a korai magyarországi nagyobb templomokkal mutat hasonlóságot, ilyenek lehettek az első háromhajós magyar püspöki templomok is.
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2016-03-05 15:31:05
 
 

Állapotjelentések

2017.09.13 10:30 ngabi állapot: 5 - egyéb

A loggia

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.