Bencés kolostor és kastély romjai
Szűz Mária-templom, fotó: Vedran Sirola
Szent Mihály-templom, fotó: kroatien-lexikon.de
Szent Mihály-templom, fotó: kroatien-lexikon.de
Szent Mihály-templom, fotó: kroatien-lexikon.de
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 1
A területen még nem folytattak átfogó kutatást, több egyelőre azonosítatlan falmaradványt (feltehetően középkori erődítések nyomát) is láthatunk a bozótos, csak helyenként megtisztított területen.
Állapotjelentések
2017.09.13 13:53 ngabi állapot: 2 - koordináta: N 45° 8,440' E 13° 42,152' - egyéb
Preventív védelem alatt álló emlék. Preventív védelem vége: 2008. 12. 02. Nyilvántartási szám: P-1553.
A bencés kolostor helyén már a 6. században a bencések által épített keresztény templom állt. Ezt a templomot valószínűleg egy avar-szláv támadás során rombolták le, de a 9. században újjáépítették. A 10. század végén ugyancsak a bencések alapítottak kolostort ezen a helyen. ...A kolostorban élt egy ideig 1002 körül Szent Romuald, akit a kolostor alapítójának is tartanak. Szent Romuald Ravennában született 956-ban a gazdag Onesti családban és megalapította a kamalduli szerzetesrendet, az Isztrián pedig a kloštari mellett a ma Kanfanarhoz tartozó Dvigradhoz közeli Szent Petronella kolosotort is ő alapította. 1041-ben a kolostor apátja Giovanni felépíttette a réginél sokkal nagyobb Szent Mihály templomot. A két templommal szemben egy másik nagy épület romjai is látszanak, melyet egy századokkal később épített vár romjainak tartanak. 1300-ban a szerzetesek elhagyták a kolostort és Bonifacio poreči püspök 1305-ben úgy hartározott, hogy a templomos lovagoknak adja. 1314-ben kamalduli szerzetesek érkeztek ide. A kolostor a 15. századig a poreči püspökhöz, egyházjogilag az aquileiai pátriárkához tartozott. 1516-ban járvány pusztított, majd az osztrák-velencei háborútól szenvedett. A szerzetesek csak 1528-ban tértek újra vissza az ősi falak közé. A bencések X. Ince pápa rendeletére 1652-ben hagyták el a kolostort, amely 1707-től világi birtok lett, majd egészségügyi okok miatt kiürítették. 1771-ben a trevisoi Coletti gróf vásárolta meg, aki abban az időben Porečen élt. 19. század közepén a család kihalása után osztrák állami tulajdon lett. Az osztrák hatóságok laktanyaként használták, majd erdőőröket szállásoltak el benne.
wikipédia részlet
Nagyon rossz állapotban van. Minden ajtót és alsó ablak helyét bedeszkázták, befalazták, vagy ráccsal védik. Az épület helyenként életveszélyes.
