Mindenszentek plébániatemplom

Ország:

Lengyelország

Szélesség (lat):

N 49° 22,474'

Hosszúság (lon):

E 20° 17,536'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

ul. Świętej Anny 145.

Egyéb adat:

A lengyel hadsereg 1918 novemberében vonult be Árva és Szepes vármegye északi területeire, miután Wilson amerikai elnök hatására önrendelkezési hullám vonult végig Közép-Európán. Ennek szellemében mindkét megyében alakult egy-egy Lengyel Nemzeti Tanács, amelyeknek a tagjai az anyagországhoz, a katolikus Lengyelországhoz való csatlakozást tűzték ki célul. Miután 1918. október 28-án kikiáltották a Csehszlovák államot, 1919 januárjában csehszlovák-lengyel háború robbant ki (Árva ás Szepes területén nem voltak fegyveres harcok), s ugyan ez hamar véget ért, azonban a csehszlovák csapatok megszállták a két vármegye északi részét is, mert a teljes egykori Magyar Királysághoz tartozó Felvidékre igényt tartottak. A viszony azonban elmérgesedett a helyi lengyel lakossággal, így ezen területek hovatartozása a párizsi békekonferencia elé került. Bár elsőre népszavazást javasolt a Legfelső Tanács Területi Bizottsága, végül a kibontakozó lengyel-szovjet háború miatt a területet hatalmi döntéssel osztották meg Csehszlovákia és Lengyelország között. Ennek értelmében az egykori Magyar Királyság területéből Lengyelországhoz került Árva vármegye északi részéből 14 település (Alsólipnicza, Alsózubricza, Bukovinapodszkle, Chizsne, Felsőlipnicza, Felsőzubricza, Harkabúz, Hladovka, Jablonka, Oravka, Pekelnik, Podvilk, Szárnya, Szucharova), illetve Szepes vármegyéből szintén 14 település (Alsólápos, Bélakorompa, Dercsény, Erdős, Feketebércz, Felsőlápos, Frigyesvágása, Kaczvin, Kislápos, Nedecz, Répásfalu, Szepesgyörke, Újbéla, Újterebes). Lengyelország 1920. augusztus 10-én vette birtokba az új területeket. Fontos részlet azonban, hogy míg Árva odacsatolt részein többségben volt a lengyel lakosság (az 1910-es népszámlálás szerint több mint 93 százalék), addig Szepes hasonló sorsú részében meghaladta a 94 százalékot a magukat szlováknak tartók aránya, s a lengyelek aránya az 1 százalékot sem érte el. A magukat magyarnak vallók aránya Árva Lengyelországhoz csatolt részében 0,8, Szepes Lengyelországhoz csatolt részében 1,1 százalék volt. A teljes Lengyelországhoz csatolt terület a Magyar Királyságból 589 négyzetkilométert tett ki.

Rövid leírás:

A település kőből készült temploma keletelt, egyhajós, támpillérekkel erősített épület. Nyugati oldalán torony zárja, szentélye egyenes záródású, a tetején huszártorony ül. A hajóhoz az északi oldalon kis méretű sekrestye csatlakozik. A templomot részben visszabontott, ma már csekély magasságú kőfal keríti.

A kacwini templomot 1400 körül, késő gótikus stílusban építették. A 16. századtól az evangélikusok használták valószínűleg 1666-ig, amikor rekatolizálták. Az épületet a története során több tűzvész is sújtotta, 1677-ben és 1759-ban is. Ma látható formáját nagyrészt az utóbbit követő helyreállítás során nyerte el. Berendezése késő barokk – rokokó stílusú. A 19-20. század során több felújítási, majd restaurátori munka is folyt a templom terében.

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2026-05-25 12:15:03