Máriaffy-kastély

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 46° 34,605'

Hosszúság (lon):

E 24° 36,110'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

MS-II-M-B-15789

Típus:

Kastély (és kertje)

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A település központjában, a Petki Dávidról elnevezett fő utca északnyugati oldalán, a Szent György térnél található Máriaffy Lajos parkban

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Petki István 1640-ben építtette a marosszentgyörgyi reneszánsz udvarházát, mely a mai kastély helyén állott. A Máriaffy család eklektikus kastélyt építtetett a részben elromosodott, részben lebontott Petki-kastélyra, erre engednek következtetni az épületnél régebbinek látszó pincefalak.

1860-ban Orbán Balázs szerint: „terjedelmes és erődített várkastély volt, mely most részben romban hever, részint át van alakítva". Az 1870-es években Máriaffy Albert megbízásából az épületet átalakították, a munkálatokat Soós Pál (1843-1910) marosvásárhelyi kőművesmester végezte, aki a kastély építési munkálatainak kivitelezője volt.

Az államosítást követően a kastély az állami gazdasági vállalat használatába került, a rendszerváltás után azonban elhagyottá és elhanyagolttá vált, mára már ajtói, ablakai is hiányoznak. Az épület mindkét homlokzata 28 méteres, díszes megjelenésű. Az országútról hosszú sétány vezet a kastélyhoz és a nagy pergolás oszlopos teraszhoz, a központi hallhoz.

A homlokzat főpárkánya felett díszes attikafal hangsúlyozza a kastély főtengelyét. A Maros felé néző oldalon árkádívek és cseh süvegboltozatok tartják a földszint és a síkmennyezetű emeleti fedett tornácot. Az emeleti rész téglapillérei korinthizáló fejezetekkel készültek. Az erkély fölé a hátsó homlokzatihoz hasonló, díszesebb kialakítású neoreneszánsz attikafalat építettek, melyre a megrendelő házaspár, Máriaffy (I.) Albert (1823-1889) és második felesége, gr. Bethlen Lujza (1835-1900) kettős címere került. A hármas árkádnyílású földszinti és emeleti tornácos főhomlokzat a Maros völgyére néz. A kastély homlokzatait fő és osztópárkány, valamint a zsalugáteres ablakok keretezése díszíti. A szimmetrikus alaprajzi elrendezésű kastély halljának belső díszítése és a kovácsoltvas korlátja a kastély fényűzésére vallott. Szalonjai és arcképcsarnoka sok kiváló mester alkotását őrizte.

Képeslapok, régi rajzok alapján a főhomlokzat legszebb részlete a középtengelyben kialakított árkádos főbejárat és a fölötte álló, ugyancsak árkádos, háromosztatú fedett erkély, melyet korinthoszi fejezetű pilaszterek díszítettek. Máriaffy (III.) Lajos (1868-1915) és fia, (IV.) Lajos (1894-1971) idején a kastélyhoz 68 hektáros díszpark tartozott, különleges fafajtákkal és egy kis tóval. Az egykori díszes park helyén tömbháznegyed, szarvasmarha-tenyésztési kutatóállomás és csendőrlaktanya épült, a tó pedig elmocsarasodott.

A leírás és a kép forrása: www.kastelyerdelyben.ro

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2020-02-17 18:07:24