Megújulásunk támogatója:  

Marosvásárhelyi vár

Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 46° 32,885'
Hosszúság (lon):
E 24° 34,056'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
MS-II-m-A-15475.02
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A Bernády György tér - Avram Iancu u. - Bulevardul Cetatii - Nicolae Iorga utcák közötti területen.
Egyéb adat:
A koordináták a mai északkeleti bejáratra mutatnak.
Rövid leírás:
Az első erődítések a már korábban is álló ferences kolostor körül épültek meg a 15. század végén. Ez a korai, valószínűleg öt toronnyal és körítő vizesárokkal is rendelkező erősség a mainál jóval kisebb alapterületen fekhetett, valószínűleg csak a kolostort övezhette. 1601-1602-ben ez a korszerűtlenné vált, ugyanakkor a város lakosságának méretéhez képest amúgy is túl kicsi vár hadi események kapcsán erősen megrongálódott. A város vezetése ezért az a vár megerősítése mellett döntött.

A mai, szabálytalan ötszög alaprajzú, 3,5 ha alapterületű, zömmel téglából épült vár az 1612-ben kezdődött és még a 17. század második felében is folyó építkezések nyomán alakult ki. Az új tornyok, falak, kapuk építésénél, ha lehetett, felhasználták a 15. századi vár elemeit, vagy ha nem lehetett, akkor legalább a köveit... Az új vár egyes falszakaszainak védelmét az immár szabad királyi városi rangot nyert Marosvásárhely céheire bízták. Ennek megfelelően alakultak a vár részeinek nevei is: Lakatosok-, Szűcsök -, Kádárok -, Mészárosok -, Szabók-, Vargák bástyája. Az 1658-as tatár betörés idején már sikeresen védték meg a helyiek az ellenségtől várukat. A Rákóczi-szabadságharcban 3 hónapos ostrom után jutott csak a kurucok kezébe. Az eddig polgárházaknak is helyet adó várból a civil lakosságnak 1755-ben ki kellett költöznie: házaikat - leginkább építőanyagként - hadi célokra hasznosították, parancsnoki épületet emeltek belőlük. 1852-ben épült a árbelső északkeleti részén több kaszárnyaház. Katonai jelentőségük elveszte után a bástyákat (lőpor, gabona, stb.) raktárként ill. laktanyaként hasznosították.

Máig fennmaradtak a vár sokszögű saroktornyai illetve több más tornya is. A várbelsőben jelenleg sikeres régészeti kutatás folyik, tisztázandó a terület máig sok bizonytalanságot hordozó történetét.
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2012-08-27 00:44:14
Az adatlap forrása:
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Vártemplom (0.198 km)
Jenei-ház (0.231 km)
Holbach-ház (0.277 km)
Haller-ház (0.281 km)
Régi kórház (0.282 km)