Evangélikus templom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 38,876'

Hosszúság (lon):

E 25° 47,219'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Principala (Fő) u. 38.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A falu 1500-ban Purkeretz néven jelentkezik a forrásokban. 1555-ben Porkeretz, 1651-ben Pucherecz formában fordul elő. A XV. század közepéig a csernátfalui Szent Mihály egyház filiája. 1440–1450 között templom épül itt is, sőt anyaegyháza lesz Tatrangnak és Zajzonnak, s egy ideig innen gondozzák Bodolát és Nyént (Keresztvárt) is. Egy 1513-ban kelt oklevél szerint a templomot Mária-Magdolna tiszteletére szentelték. Ekkor ugyanis a tatrangiak egy Mária-kápolnát építenek, amihez az engedélyt a barcai káptalan dékánja azzal a feltétellel adja meg, hogy továbbra is a pürkereci lelkipásztornak kötelesek az anyagiakat fizetni, a pürkereci lelkipásztor pedig köteles ott havonta kétszer az öregeknek, betegeknek szentmisét mondani és a szentségeket kiszolgáltatni.
A középkori templom ma is áll. Kis szentélye még őrzi a sokszögzáródás formáit és félköríves diadalívét. Megmaradt a katolikus időkre emlékeztető sekrestye is, de bekapcsolták a szentélybe, hogy befogadóképessége nagyobb legyen. Hasonlóképpen, a hajó teréhez kapcsolták a toronyalját is. 1767-ben az egész falu tűz martalékává válik, csak a templom marad meg, de az idők során sok változást szenved: más ajtót, ablakot kap, boltozata átalakul. Az eredeti boltozatot alacsony dongaboltozat váltja fel. Az ablakokat kitágítják. Megmarad viszont a XV. századi kő keresztelőmedence. Bronzmedencéje már újabb, amint azt felirata is jelzi: „A pur eccle. ajándékozta die 17 febr. Joh. Fel. Fudit Johannes Aelias atta istenk. K C. 1676.”
A XV. századtól várfal veszi körül, 1761-ben újjáépítik, de egészen alacsony falakkal.

Forrás:
Léstyán Ferenc, Megszentelt kövek, Gyulafehérvár, 2000.
Orbán Balázs: A Székelyföld leírása. I–V., Pest, 1868.

Adatlapot készítette:

schlosser

Adatfelvétel ideje:

2013-03-02 15:54:17