Kisvár

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 45° 41,867'

Hosszúság (lon):

E 25° 51,725'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A falu keleti vége közelében a fő útból északra kiágazó földút keleti oldalán emelkedő domb tetején.a

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A község határában két várhely is található, egyikük a most tárgyalt Kis-Várhegyen állt egykor.
A település elsődleges magyar neve Lélfalva, amelyet ebben a formájában 1361-ben említenek először. Lélfalvából idővel Nyén lett, 1403-ban már így nevezik a helységet. A 19. század második felében úgy gondolták, hogy a könnyen elírható “Nyén” helynév postai bonyodalmakat okozhat, ezért Nyén falu német nevének, a “Kreuzburg”-nak magyarra fordításával Keresztvár lett a község neve, 1898-ban már így szerepel.

A község német elnevezése (Kreuzburg) korábban sokáig annak a téves feltételezésnek adott alapot, hogy a település melletti vármaradványok azonosak a német lovagrend által épített, oklevélben is említett “Kreuzburg” nevű erősséggel. Ennek lehetőségét a kutatók mára biztonsággal kizárták.

A Kis-Várhegy vára, egyes vélekedések szerint az Árpád-korban keletkezett a 12. század környékén. Dr. Dénes József véleménye szerint talán a brassai Teel család építhette, kiknek emlékét a falu román neve (“Teliu”) őrzi. Pusztulásának ideje és körülményei ismeretlenek, a tatárjárás (1241/42) idején feltehetően már nem használták.

A Kis-Várhegyet Orbán Balázs 1873-ban így írta le: “A balparti Várhegy tetején nyakas körteidomú erőd állott, melynek északra fordított vastagabb végét kettős sáncz övezte. E sánczok még most is 30 láb mélységűek, s félkörben folyták körül az erődnek ily idomban kanyaruló falait, mely falak 50 lábbal feküdtek a sánczok szinvonala fölött. Az erőd kettős volt; egy 43 lépés hosszú és 30 lépés széles tojás idomú elővár, melynek déli végéhez az előbbitől sáncz által elválasztott, 30 lépés hosszuságú félkör alakú belső vár volt csatolva, melyen túl a hegynek látszólag emberkéz által egyengetett végfokán más épületnyomok mutatkoznak. Ezen, valamint a keleti és nyugati oldalon a hegy meredeken lévén leszelve, az északoldali sánczok nem voltak folytatva. A falaknak most csak alaprakata látszik, sánczai és a hegy oldala is el van borítva az elomlott falaknak legurult köveivel és ragacs-töredékeivel. A hegy oldalán kanyargólag felvezetett útnak még most is látszanak nyomai”.

Walter Horvath 1944-ben kisméretű földvárként említi, kőfalak nyomait nem találta, és régészeti leletek híján korának pontos meghatározására sem vállalkozott.
A várat a 20. század második felében az itt működő kőbánya sajnos teljesen elpusztította, így nincs lehetőség arra, hogy régészeti ásatások nyomán többet is megtudjunk a kis középkori várról.
A község K-i végéhez közel, a Prázsmártól Bodzafordulóra vezető út É-i oldalán egy É felé induló erdei út K-i oldalán található a megcsonkított Kis-Várhegy. Az erdei út Ny-i oldalán található a szintén árpád-kori Nagy-Várhegy.

A leírás forrása: www.varak.hu / Karczag Ákos

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-10-07 00:05:45