Evangélikus erődtemplom

Ország:

Románia

Szélesség (lat):

N 47° 1,272'

Hosszúság (lon):

E 24° 19,778'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Templom

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Lechinţa

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Szászlekence a Mezőség É-i részén, a Lekence (Kecsedi) patak mellett fekszik.
1285-ben Lekicencha néven említik először. Egy 1452-ben keletkezett oklevélből megtudhatjuk, hogy Lekencén Ágoston a plébános, a káplán pedig Tamás. Ugyanebből az oklevélből kiderül, hogy a templom Szent Bertalan tiszteletére volt szentelve. (Az oklevél arról szól, hogy elloptak a sekrestyéből két kelyhet és egy kis keresztet.). A falu, s egyben a templom 1556-ban vált luteránussá. Az erdélyi szászok közelmúltban történő kitelepülése következtében az épületet ma a kis lélekszámú református gyülekezet használja.
A templom építésének kezdete még a 12. század végére/ a 13. század első felére tehető. Erről tanúskodik a nyugati félköríves bélletes kőkapu és talán az oromzaton látható mérműves körablak. E románkori templom építése vagy félbeszakadt (tatárjárás?) és a tervezett formában soha nem épült meg, vagy ha meg is épült, akkor azt a 14. század második felében/ a 15. század elején oly mértékben átalakították, hogy a fentieken kívül egyéb részlete legfeljebb csak rejtve maradt meg.
A ma látható torony nélküli templomot tehát az érett gótika megoldásai jellemzik. A hajóhoz kelet felől egy sokszögzáródású szentély, észak felől pedig egy mellékhajó csatlakozik. Mindkét térrész felett bordás keresztboltozatot láthatunk. A hajó fölötti fiókos “dongaboltozat”-ról nehéz megállapítani, hogy pontosan mikor készítették. A 16. századtól a 19. század elejéig bármi elképzelhető. Valószínű azonban, hogy a 17. század második felében/ a 18. század első felében történt építkezés(ek)hez köthető. A kosáríves átkötésű pilléreken nyugvó nyugati orgonakarzat, és az északi mellékhajóba épített oldalkarzat stílusjegyei legalább is egy ebben az időben történt “hozzátételt” valószínűsítenek.
A templom további részletei (mérműves ablakok déli és északi kapu, sekrestyeajtó, diadalív, stb.) a gótika világát reprezentálja. Különösen figyelemreméltóak a levéldíszes faloszlop-fejezetek és a diadalív torzalakokat ábrázoló fejezetei. További érdekesség a mindkét szintjén boltozott emeletes középkori sekrestye.
A templomot nem túl magas ovális vonalvezetésű erődfal övezi, melynek impozáns méretű kaputornya egyben a templom harangtornya is, mely a közelmúltban kissé megdőlt. A veszélyes mozgást németországi támogatással megállították, a tornyot konszolidálták.

Adatlapot készítette:

Marcius

Adatfelvétel ideje:

2011-12-01 08:21:07