Érseki palota és Szent István-kápolna

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 45° 48,858'

Hosszúság (lon):

E 15° 58,742'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Egyházi középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 3
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Ulice Tome Bakaca

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Több korábbi épületet is magába foglaló épületegyüttes, amit a barokk korban egy négy szárnyból álló épületként alakítottak ki. Ennek részei az egykori székesegyházat védő középkori tornyok, erődítések, valamint a Szent István kápolna is, amelyet a tatár betörés után építettek. A nyugati szárnyat a 19. század végén elbontották, jelenleg három szárnya öleli körül a székesegyházat. A déli és a keleti szárnyban találhatók a nagyobb, reprezentatív terek.

Az érseki palota barokk tömege 1730-ra született meg (nem számítva a későbbi bontásokat, illetve javítási munkálatokat). A létrejött, egységes barokk homlokzat rejt az 1469-ben a török veszély miatt kiépített erődítés 5 kerek tornya közül hármat, illetve egy négyzetes tornyot is.
A palota építészettörténetileg legfontosabb része azonban a Szent István-kápolna, amelyet István püspök a tatárjárás után, a 13. század közepe előtt építtetett. A székesegyház újjáépítésére csak a kápolna (mint ideiglenes püspöki magánegyház) felépítése után került sor.
A két boltszakaszos, keletelt, tíz méter hosszú és hét méter széles kápolna a város legrégebbi épülete, amely (ugyan befoglalva az érseki palotába), ma is középkori formájában áll, legalábbis, ami a belsőt illeti. Az erődítésbe a 16. században foglalták be, ekkor falazták be rózsaablakát is.
A belsejét díszítő kifestés egy része még a 13. századból, István püspök korából származik. Az 1350-es években itáliai mesterek a boltozatot és az északi falat festették ki. A barokk korban a falakat új kifestéssel látták el, a középkori emlékek az 1950-es években folytatott helyreállítás során kerültek elő.
A kápolna belső tere a magyarországi középkori díszítőművészet fontos emléke, amely sajnos általában nem látogatható.

Forrás:
Batár Zsolt Botond: Horvátország északi és nyugati területei

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2016-07-06 21:52:58