Bikszádi várkastély maradványai

Ország:

Horvátország

Szélesség (lat):

N 46° 2,715'

Hosszúság (lon):

E 16° 17,576'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Vár, várkastély

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A településtől északra, az autópálya túlsó, nyugati oldalán

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A bikszádi várkastély pusztulása előtti korszakában négyszögletes alaprajzú, sarkain kerek tornyokkal erősített épület volt. A négy szárny zárt udvart vett körbe. Mivel a várkastély kutatásáról nincsenek hozzáférhető adatok (talán nem is történt meg), csak feltételezésekre hagyatkozhatunk. A vár 14. századi magja így minden bizonnyal egy torony lehetett, a későbbiekben valószínűleg palotaszárnnyal és kápolnával bővítve. A legrégebbi ma látható maradvány a kaputorony torzója, amit a 19. században magasítottak meg. A várkastély mai alaprajzi kialakítására a 16-17. században kerülhetett sor (a források szerint ekkor élte a virágkorát, mint a környék központja, a Lonja folyó mellékének legjelentősebb vára). A 18. században barokkizálták az együttest. Jelenleg már csak a nyugati traktus áll, két toronnyal, illetve a kápolnával, a többi traktusra csak a terepalakulatok alapján lehet következtetni. A tornyok eltérő alaprajzi mérete a várkastély többszöri átépítéséről tanúskodik.

A bikszádi vár pontos építési ideje nem ismert, a 14. század második felében, vagy a 15. század legelején épülhetett. Az uradalom 1331-tól 1474-ig a Bikszádi családé volt, majd a Kasztellánfi családé 1488 és 1550 között. A vár alatti település 1488-ban mezővárosi ranggal bírt. A Kasztellánfi család után a bikszádi uradalom egyes részeit a Rátkaiak, a Zemcseijek, a Bradácsok, a Gerécziek, a Pethők, a Gottok, a Patacsichok és a Keglevichek birtokolták. Bikszád 1620-ban gróf Zrínyi György tulajdonába volt, de tulajdonosai voltak a Patacsichok is. A 18. században Bikszád tulajdonosa volt Jankovich Antal is. A 19. században az uradalom a trakostyáni Draskovich grófoké lett. Draskovich József a 20. század elején eladta Bikszádot egy magyarországi banknak, amely a családi temetőt is kettémetszve, felparcellázta a birtokot. Az I. világháború után is változtak Bikszád tulajdonosai, akik közül kiemelhető Begović Milan író, aki 1943-ig ott is élt. A 2. világháború folyamán a kastély egy tűzvész során végleg pusztult el. Romjai még mindig állnak, két toronnyal és a nyugati traktusban található poligonális kápolna Krisztus életét ábrázoló néhány falfestménnyel, gazdag díszítésű belső falmaradványaival. Fennmaradt néhány gazdasági épülete is, melyek közül egy kétszintes magtár a leglátványosabb.

Szatanek József/várak.hu adatai nyomán

Adatlapot készítette:

klo

Adatfelvétel ideje:

2012-09-01 07:24:23