Megújulásunk támogatója:  

Zelnavár

Ország:
Horvátország
Szélesség (lat):
N 45° 58,895'
Hosszúság (lon):
E 16° 11,798'
Védettség van?
igen
Védettség száma:
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
A település német neve:
A település latin neve:
Cím:
A településtől 5 kilométerre északnyugatra
Egyéb adat:
Rövid leírás:
A vár egy korai (13. század végi) vármagból, egy azt övező falszorosból és egy 15. század végi, 16. század eleji bástyás külsővárból áll. A külsővárat a 16. század közepén egy kis területű rondellával is ellátták, úgy, hogy a korábbi falszoros íves sarkát elbontották, majd azon építették fel. A vár előtt egy kettős sánc is található. A várba bemenni, egy 90 fokban elfordított kapun keresztül lehet. A kapu egy kulcslyuk alakú lőrésekkel épített, félkör alakú toronyban nyílik. A kaput egy másik torony oldalazó tüze védte. Ennek a toronynak szintén kulcslyuk alakú lőrései voltak. A vármagot övező korai falszoros falának csak az alsó része maradt fenn, a többi része rézsűszerű alakot vett fel. A vármag egy tömbszerű építmény, udvarral és lakóhelyiségekkel ellátva. Formára szinte azonosnak tekinthető, a magyarországi Márévárával. A vármag északkeleti sarkában, egy eddig ismeretlen alaprajzú épület falai, nyomai figyelhetők meg.

Zelnavárát 1295-ben említik meg először, amikor az egykori Moravec megye főispánjának, Dénes nádornak fia János, hű szolgálataik fejében, Pálnak és fivérének Fábiánnak adományozta Neszpes (Nespeš) földjét. 1326-ban, I. Károly király szolgálataiért Ludbregi Miklós mesternek adományozza. Zelna tulajdonosa 1397-ben Zsigmond híve, Bicskele Fábián. Az 1415-ös esztendőben (vagy 1416. elején) a várat egy nagy tűzvész rongálja meg. 1490-ben, Habsburg Miksa katonái, egy éjjel megrohanják Zelnavárat, s a harcokban meghal Bicskele László is. Ezután Zelnavárat II. Ulászló király a Zápolya családnak adományozza. A vár 1494-ben Zápolya István birtoka, majd 1499-es halála után, fia, János örökli. Zápolya, már mint király, 1531-ben, Zelnavárat odaadományozza Erdődy Simon zágrábi püspök unokaöccsének, Pálffy Péternek.
Az 1535-ös esztendőben befejeződnek az építkezések Zelnavárban, mely alkalommal egy feliratos kőtáblát helyeznek el, Georgius Kerhen castellánus nevében.
1635-ben először említik Zelnavárt romként.

Forrás: Szatanek József/várak.hu
Adatlapot készítette:
klo
Adatfelvétel ideje:
2012-08-18 13:14:20
 
 

Összetett keresés

Új jelentés készítéséhez be kell jelentkezni.

Közeli objektumok

Csányó vára (17.843 km)
Belecvár (20.994 km)
Kiskemlék vára (22.762 km)
Érseki kastély (23.053 km)
Medvevár (23.327 km)
Béla vára (24.831 km)