A zentai csata (1697) emlékműve

Ország:

Szerbia

Szélesség (lat):

N 45° 55,958'

Hosszúság (lon):

E 20° 5,576'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Emlékmű

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 4
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 5

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Tiszavirág rakpart (Kej Tisin cvet)

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Az emlékmű a Szent Liga (Szent Szövetség) és az Oszmán Birodalom között 1697. szeptember 11-én lezajlott csatának állít emléket. Ez volt a Bécsi háború (1683-1699) utolsó és egyik legjelentősebb csatája.
II. Musztafa szultán 1695. évi uralomra jutásával ismét kísérletek születtek az egykori török hódoltság területének a visszaszerzése. A 16 éves bécsi háború újabb szakasza kezdődött meg. A szultán először 1695-ben, majd 1697-ben indult meg seregeivel Magyarország területére.
1697-ben a Habsburg csapatok élére I. Lipót császár Savoyai Jenő herceget nevezte ki. Amíg a császári seregek gyülekeztek, a törökök elfoglalták Titelt augusztus 28-án, majd Erdély és Felső-Magyarország felé szándékoztak menni. Savoyai már augusztus 10-én Óbecsénél tartózkodott, nem messze a Zenta közeli török tábortól. Amikor tudomást szerzett az tiszai átkelésről, erőltetett menettel sikerült lecsapnia a folyón felállított hajóhídon átkelő török hadakra. A megütközésre a mai Zenta és Óbecse határában került sor.
Savoyai döntő győzelmét aratott. A török nagyvezír is elesett, a szultán pedig Temesvárra menekült, majd Konstantinápolyba távozott. Mindkét fél jelentős veszteséget szenvedett. Savoyai csapatai nem üldözték a menekülő seregeket.
A zentai győzelmet követően a Portának nem voltak sikeres hódításai a Dunától északra. Savoyai további sikerei (boszniai hadjárat) közrejátszott, hogy csakhamar I. Habsburg Lipót és a Szent Liga tárgyalásokat kezdett a szultánnal. Ennek a háború lezárása, a karlócai béke (1699) lett az eredménye. A békekötés értelmében a Magyar Királyság területe a Temesi Bánságot és Nándorfehérvárt kivéve véglegesen felszabadult a török uralom alól, és Habsburg kézben maradt.
A keresztény seregek győzelmének állított eredeti emlékmű 1895-ben készült Fischer és testvérei szegedi szobrászműhelyben. A város Savoyai bronz lovasszobrát is megrendelte, de soha nem jutott el Zentára. A tönkrement műemléket 1942-ben felújították.
Az emlékmű négyzetes talapzaton áll, felezett piramisra emlékeztet. A felső része durván faragott homokkőből készült. Az elülső oldal fülkéjében elhelyezett oszlopon emléktábla látható. A csata helyszínéről 1991-ben vitték át jelenlegi helyére, majd 1997-ben az emlékhelyet Valkay Zoltán műépítész tervei alapján alakították át, harangtoronnyal kibővítve azt.

Forrás:
sentainfo.org (ism. szerző)
spomenici.heritage.gov.rs (ism. szerző)

A csatáról részletesebben:
Bánlaky József: A zentai csata 1697. szeptember 11.-én.
(A Magyar Nemzet Hadtörténelme)
http://mek.oszk.hu/09400/09477/html/0017/1516.html

Adatlapot készítette:

herakhleia

Adatfelvétel ideje:

2014-03-09 17:46:24