Kedves Barátaim!
Ott kezdem a választ, hogy minden eddig elhangzottal egyetértek: fontos lenne ma is az arra ténylegesen érdemes épületeket védetté nyilvánítani. Az is igen fontos, hogy az enyészettől vagy a szándékos pusztítástól nem 1-1 épület tulajdoni lapjára felvezetett jogi jelleg védhet meg. Sokkal inkább a helyi közösség meg az erre nyitott tulajdonos. Ahol ezek közül egyik sincs, ott marha nehéz lépni és tényleges eredményt csak több szerencsés tényező "együtt állása" teremthet - esetleg...
Hátha valaki nem ismeri, ide másolom a védetté nyilvánításról szóló, ma hatályos jogszabályi helyeket. Ahogy klo is írta, ennek útja nem könnyű - úgy is mondhatnánk, hogy kifejezetten bonyolult(tá tett). Persze, egy indokolt védési javaslat képes lehet mindezen grádicsokat végigjárni, de e sorokból mégsem az sugárzik, hogy szerzői tömegesen új védéseket szerettek volna elindítani... :-( Az mindenképp kiderül az alábbi szövegekből, hogy védést kezdeményezni ugyan nem lehetetlen, de hogy erre egy ide, hozzánk eljuttatott ötlet, levél nem elegendő, az biztos.
Hogy valami jó is legyen benne: fontos tudni, hogy a klo által emlegetett védési dokumentációt természetesen NEM a védést kezdeményezőnek, hanem a hatóságnak (Forster Kp.) kell elkészítenie. A tulajdonos jó szándéka/együttműködése, persze, előny, de ennek hiánya nem kizáró ok. (Bár mostanság nem sok hivatal megy szívesen szembe 1-1 pl. hangosan tiltakozó állampolgárral...)
2001. évi LXIV. törvény:
"VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁS
A nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítása
29. § (1) Műemlékké a nyilvántartásba vett műemléki érték nyilvánítható. A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánítása hivatalból indul vagy a Hivatalnál jogszabályban meghatározott módon kezdeményezhető.
(2) A műemlékké nyilvánítás tudományos előkészítését a Hivatal folytatja le.
(3) A védelem alá vonni tervezett műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben és történeti táj területén álló ingatlanok, valamint nyilvántartott műemléki érték ingatlanának tulajdonosait és a jogszabályban meghatározott egyéb érintett személyeket és szervezeteket jogszabályban meghatározott módon értesíteni kell a műemlékké nyilvánítás előkészítésének megkezdéséről.
(4) A műemlékké nyilvánításról a tulajdonos és a települési – a fővárosban a fővárosi kerületi – polgármester véleményét jogszabályban meghatározott módon ki kell kérni.
30. §
Az ideiglenes műemléki védettség
31. § (1) A hatóság:
a) a nyilvántartott műemléki értéket a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításával egyidejűleg, vagy
b) ha a nyilvántartott műemléki értéket megsemmisülés vagy értékeinek eltűnése fenyegeti,
soron kívül, a jogszabályban meghatározott tartalmú értékvizsgálat alapján legfeljebb egyéves időtartamra ideiglenes védelem alá helyezheti, és a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását rendelheti el.
(2) Az ideiglenes védelem nem hosszabbítható meg.
(3) Az ideiglenes műemléki védelem alatt álló ingatlanra – a 68. § kivételével – a műemlékekre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(4) Az ideiglenes védelem megszűnik a határozatban megjelölt időtartam elteltével, illetve a műemlékké nyilvánításról szóló rendelet hatálybalépésével.
(5) Ha a hatóság a műemlékké nyilvánítás előkészítése során megállapítja, hogy a védetté nyilvánítás nem indokolt, az ideiglenes védettséget meg kell szüntetni. Az ideiglenes műemléki védettség elrendeléséről és megszüntetéséről a 29. § (3) bekezdésében felsoroltakat értesíteni kell.
A műemléki védettség létrejötte
32. § A nyilvántartott műemléki értékeket a miniszter rendeletben nyilvánítja műemlékké, aminek tartalmaznia kell:
a) a védetté nyilvánítás tényét,
b) a védetté nyilvánított műemléki érték meghatározását, a védelem célját,
c) a védelem fajtáját (műemlék, műemléki terület),
d) az egyedileg védett ingatlanra (ingatlanrészre) vonatkozó, elővásárlási joggal kapcsolatos rendelkezést,
e) a műemléknek az örökségvédelmi bírság szerinti számítási kategóriájába és a védelem kormányrendeletben meghatározott további szempontjai szerinti kategóriába sorolását,
f) a műemlék ingatlan (ingatlanrész) és a műemléki terület meghatározását, az azonosításához szükséges helyrajzi adatokkal.
32/A. § A Hivatal évente legalább egyszer javaslatot tesz a nyilvántartott műemléki értékek műemlékké nyilvánítására.
33. § Egyes jelentős történeti és kulturális értékű, illetve veszélyeztetett helyzetű műemlékek és műemlékegyüttesek fokozott védelmét biztosítani kell.
34. § A műemléket, valamint indokolt esetben fontosabb megközelítési pontjain a védett területet a hatóság a jellemző adatokat ismertető ,,Műemlék' feliratú táblával jelöli meg."
És ha még nem minden világos, itt vannak a részletek:
39/2015. (III. 11.) Kormány rendelet:
"9. A műemléki érték védelmére és fenntartására vonatkozó követelmények
28. § (1) A nyilvántartott műemléki értéket érintő tevékenységeket az e fejezetben meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
(2) A nyilvántartott műemléki érték esetén az értékleltárba felvett értéket fizikai valójában kell megőrizni, valamint előnyben kell részesíteni az ezt elősegítő, az érték anyagi megőrzését biztosító építészeti-műszaki megoldásokat.
(3) A nyilvántartott műemléki érték akkor nyilvánítható műemlékké, ha
a) műemlékké nyilvánítása a védetté nyilvánításról szóló jogszabályban meghatározott közérdekű célt szolgál,
b) a műemlékké nyilvánítás időszakában fennálló formájában
ba) hazánk történelmének eredeti, hiteles dokumentuma,
bb) kortörténeti jellege meghatározó módon érvényesül,
bc) sérülései ésszerű helyreállítás révén kijavíthatók és a műszaki állapothibák helyreállítása nem jelent olyan jelentős fizikai változtatást, amely a műemléki érték kortörténeti jelleget megszüntetné,
bd) gazdaságossági vagy használati szempontból fenntartható, továbbá
c) az értékleltár elkészült.
(4) Ha a nyilvántartott műemléki érték értékleltára vagy feltárása még nem teljes körű, a közérdekűség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a kiemelkedő és országos jelentőség a feltárt tudományos tények alapján legalább valószínűsíthető.
(5) A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításának előkészítéséről értesíteni kell
a) az érintett ingatlannal rendelkezni jogosultat,
b) a védetté nyilvánítás kezdeményezőjét,
c) a hatóságot,
d) más jogszabály alapján is védett vagy védendő műemléki érték esetében a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságot,
e) a (6) bekezdésben meghatározott módon a tervezett műemléki környezet területén fekvő ingatlan tulajdonosát, valamint
f) a természetvédelmi kezelésért felelős szervet, ha a védelemre tervezett történeti kert, történeti táj, műemléki jelentőségű terület, műemléki környezet országos jelentőségű védett természeti területen helyezkedik el.
(6) A védelem alá vonni tervezett területen álló ingatlanok tulajdonosait a műemlékké nyilvánítás előkészítésének megindításáról a Hivatal megkeresésére az érintett ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzat hirdetmény útján értesíti.
(7) Ha az előkészítés alatt álló területi védelem ötven tulajdonosnál többet érint, a Hivatal a települési önkormányzat bevonásával szervezett közmeghallgatás keretében tájékoztatást ad.
(8) Az (5) bekezdés szerinti értesítés közlése, a (6) bekezdés szerinti megkeresés iránt és a (7) bekezdés szerinti közmeghallgatás érdekében a védetté nyilvánítás előkészítésének megindításától számított tizenöt napon belül kell intézkedni.
29. § (1) A nyilvántartott műemléki érték műemlékké nyilvánításakor műemléki környezetnek jelölhető ki
a) a műemléki érték telkéhez kapcsolódó, azzal közvetlenül határos telek, továbbá
b) az a) pontban meghatározott telkek által kijelölt közterület-szakasz és az ehhez kapcsolódó telkek, különösen
ba) amelyen az esetleges építési vagy más tevékenységek a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték állagát közvetlenül befolyásolhatják, vagy
bb) amelyen a műemlékké nyilvánítandó műemléki érték megjelenését, értékeinek érvényesülését közvetlenül befolyásoló építmény áll vagy építhető.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kijelölés hiányában – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – műemléki környezet nem jön létre.
(3) A 2015. január 1. előtt védetté nyilvánított műemlékkel vagy műemléki jelentőségű területtel közvetlenül határos telkek, a közterületszakaszok és a közterületszakaszokkal határos ingatlanok, valamint a védettségről szóló döntésben ettől eltérően kijelölt ingatlanok minősülnek műemléki környezetnek." |