Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 39,804'

Hosszúság (lon):

E 20° 31,935'

Védettség van?

igen

Védettség száma:

Típus:

Középület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 5
Magyar történelmi jelentőség: 4

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Betléri (ma: Betliarska), a katolikus székesegyházzal szemben, attól keletre.

Egyéb adat:

Rövid leírás:

A nagy múltú bányavárost a 13. században ide érkező, a környék érceit kitermelő, német ajkú bányász telepesek alapították. A település templomai, legfontosabb középületei, legtehetősebb polgárainak házai a középkori eredetű, téglalap alaprajzú fő téren, ill. az ebből nyíló utcákban épültek fel.

Az ispotályok a városi fejlődés jellegzetes termékei, egyúttal a városi polgárság szociális gondoskodásának, a szegények, betegek sorsában való keresztényi osztozásnak jelei. Nem csak a szabad királyi városokban, de a gazdagabb mezővárosokban is sorozatban jelennek meg a középkor folyamán, különösen pl. a bányavárosokban, ill. ott, ahol a polgárság külföldről vándorolt be, magával hozva a fejlett Nyugat-Európa \"otthoni\" igényeit.

A ma álló földszintes, téglalap alaprajzú, kontyolt nyereg tetős, barokk stílusú ház helyén már a középkorban városi ispotály állt, amely 1710-ben leégett. A helyén 1712 – 1719. között, Andrássy György megbízásából új ispotály épült, melynek ügyanő, pénzbeli támogatásával biztosította a működését is. 1837-ben az egyháztanács az ispotályt átszervezte, mely ezután már mint a római katolikus egyház intézménye működött tovább. A ház Rozsnyó egyik, XVIII. század végi vedutáján oromzatos épületként van ábrázolva. Nem lehet kizárni, hogy az épületen egykor csakugyan volt utcafronti oromfal, mely esetben a mai, díszes attika csak annak a maradványa lehet. A házat kb. 1890-ben kissé átalakították, pl. az ablakokat nagyobbakra cserélték.

Az épület utcai homlokzatán szép, régi barokk kőszobrok láthatók: az egyes fülkékben Pietá, Szentháromság és Szent Flórián ábrázolással. A kőből faragott szoborcsoport kb. 1720-ból származik, ismeretlen szobrász alkotása, átmenet a barokk stílustól egészen a rokokó stílusig. A csoportot alkotó szobrok kb. 120 cm magasak, anyaguk homokkő. A glóriák és a keresztek aranyozottak.

A térdeplő Szent Flórián hagyományos római katonai öltözetében, mellén páncéllal, fején pedig strucctollas sisakkal ábrázolták. Jobb karjában zászlót tart és nyitott tenyerét a melléhez szorítja, a bal kezében korsót tart, ebből vizet önt a lángoló házra. A kompozíció eleme egy kis angyal is, amelyik a tetőn térdepel és Szent Flóriánra támaszkodik.

A Szűz Mária megkoronázása (=Szentháromság) szoborcsoport összes alakját egy darab kőből faragták ki egyenlő oldalú négyzet alakban. A tetején a galamb glóriával a Szentlelket szimbolizálja. A kompozíció főfigurája a térdeplő Szűz Mária, aki a fején királyi koronát visel, dicsfénnyel övezve. A jobb oldalán Krisztus ülő alakja, a bal oldalán pedig az atyaisten figurája, akinek jobb keze Mária koronáján nyugszik, bal kezében egy földgömb látszik, amelyet bal térdén tart.

Egy vakablakban kapott helyet egy 1719-ben készült, fekete márvány, feliratos kőtábla, amely az épület alapításáról emlékezik meg. Alatta látható a régi persely helye, amelybe a kórház működésére, működtetésére szedtek pénzt.

Az emléktábla szövege chronosztikont tartalmaz. A kiemelt betűkből összeolvashatóak az 1712 – 1719 évszámok az építés idejét jelzik. A szöveg:

Istennek DICsőségére FeLépítette
ezen RosnaI IspItaLt Krasznahorka
nak.eörökös Vra. IDősbIk
AnDrássy György
Lett régI. hIV.szoLgáIa tIsztartoIa
rozManI InDVstrIaIa
áLtaL

Az épületben ma a Kassai Kerületi Műemlékvédelmi Hivatal rozsnyói irodái működnek.

A leíráshoz felhasználtuk a Projekt R13 - www.retep.sk anyagát.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2013-04-14 11:59:56