azonosító:

6112

törzsszám:

2475

szélesség (lat):

N 47° 43,647'

hosszúság (lon):

E 18° 33,529'

védettség:

Műemléki védelem

jelleg:

Építmény

név jellemző:

Mai

eredeti kategória:

Szakrális építmény

eredeti főtípus:

templom

eredeti típus:

r.k. templom

eredeti altípus:

r.k. plébániatemplom

jelenlegi kategória:

Szakrális építmény

jelenlegi főtípus:

templom

jelenlegi típus:

r.k. templom

jelenlegi altípus:

r.k. plébániatemplom

megye:

Komárom-Esztergom

helység:

cím:

helyrajzi szám:

917

település KSH kódja:

29355

földhivatal:

Esztergom Körzeti Földhivatal

állapot:

Kifogástalan

rövid leírás:

Szabadon álló, keletelt, egyhajós, poligonális szentélyzáródású templom, lépcsős támpillérekkel megerősített Ny-i homlokzata előtt toronnyal, a szentély felett kontyolt nyeregtetővel, a szentély É-i oldalához kapcsolódó sekrestyével. A tornyon és a hajón középkori részletek: ablakok, D-i kapu. Síkfödémes hajó és szentély, poroszsüveg boltozatú sekrestye. A hajó Ny-i oldalán kőmellvédes karzat. Festett üvegablakok: 1938 (Pázmándi István). Berendezés: historizáló; keresztút: 1982 (Szántó Piroska). Építtette Bajóti Simon ispán 1223-1248 között, a 15. században gótikus stílusban átépítve. 1701-re a templom romossá vált, Keresztély Ágost herceg, esztergomi érsek építtette újjá 1725 előtt. Az 1760-as években tűzvész pusztította el, jelenlegi alakját 1771-ben nyerte el. 1808-ban és 1899-ben bővítették, 1927-ben restaurálták. Az 1990-es években a középkori részletek bemutatásával állították helyre. A templomhoz vezető lépcső mellett: kőkereszt fémkorpusszal, javítva, 1883. A templomdomb D-i peremén látható fal, illetve az É-ra elterülő épületnyomok valószínűleg a középkori bajóti vár maradványai.

külső leírás:

Domb tetején szabadonálló templom a homlokzat síkjából előreugró homlokzati középtoronnyal, a nyolcszög öt oldalával záródó alaprajzú, a hajónál keskenyebb és alacsonyabb szentéllyel, melynek északi oldalához négyzet alaprajzú sekrestye kapcsolódik. A szentély, a hajó, a sekrestye tetejét és a torony törtvonalú gúlasisakját palalemez borítja. A templom bejáratához vezető lépcső mellett kőkereszt áll.
Az épületen festett lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe, a sekrestyén kettős párkány. A hajó déli falát három, a szentély DK-i és ÉK-i falát egy-egy szegmentíves záródású, tagolt szalagkeretes, záróköves ablak tagolja, a szentély K-i falát ugyanilyen vakablak. A sekrestye ablaka téglalap alakú, kereteletlen. A műemléki helyreállítás koncepciója szerint a hajófalak részben vakoltak, részben a középkori törtkő falfelület látható, illetve a falkutatás során feltárt D-i kapu és egy ablak, szintén a D-i falon. A négyzetes alaprajzú, zömök torony sarkait lépcsős támpillérek erősítik. Oldalait keskeny résablakok, a felsőbb régiókban román (vak) ikerablakok, a hajóéhoz hasonló párkány alatt közvetlenül pedig négy oldalon téglalap alakú, kereteletlen ablakok tagolják. A főhomlokzat középtengelyében nyílik a téglalap alakú, tagolt szalagkeretes, záróköves kapu, a toronyalja É-i oldalán pedig egy befalazott gótikus, szemöldökgyámos ajtó. A lépcső melletti kőkereszt lábazattal és párkánnyal ellátott talapzatának előoldalán, levágott sarkú tükörben felirat. A kereszt szárainak sarka szintén levágva, a korpusz és az INRI feliratos szalag fém.

állapot leírása:

Az 1990-es években műemlékileg helyreállították.