Wassermann ház

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 44,267'

Hosszúság (lon):

E 19° 8,733'

Védettség van?

nem

Védettség száma:

Típus:

Lakóépület

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 3
Magyar történelmi jelentőség: 2

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

Bakossova (korábban Plébánia) utca 2

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Besztercebánya a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb települése, szabad királyi városa volt. A felszínhez közel, könnyen elérhető érctelepeit már a korai középkorban is bányászták. A mai várost német területről betelepült hospesek alapították még a 12. században. A tatárjárás idején elpusztult települést IV. Béla király idején szász telepesekkel népesítették be újra. A szabad királyi városi címet elnyerő, gazdagságát a környékbeli bányák hasznából, valamint iparosainak és kereskedőinek sikeres működéséből nyerő civitas központja a Szűz Mária plébániatemplom körül kialakult városi vár, amelytől délre áll az egykor szintén fallal körülvett város főtere a legfontosabb középületekkel és polgárházakkal.

A városi vár északnyugati bástyájától északnyugat felé induló, kissé meredek utcácska első épülete a keleti oldalon a római katolikus temetővel közvetlenül szomszédos, egykori Wassermann-ház. Az eredetileg földszintes épületet 1562-ben építették reneszánsz stílusban. Az ekkor zömmel németajkú város vízellátásért, vízkezelésért felelő alkalmazottja, a Wassermann lakott az épületben. A városi lakosság vízellátását már a 16. században komoly vízrendszer látta el. A környező helyekből származó forrásvizet egy tározóban gyűjtötték össze és vörösfenyő csőrendszer segítségével vezették be Besztercebányára. A városi vár területén egykor szökőkút is volt, melynek maradványait régészeti feltárással lelték meg néhány évvel ezelőtt. A falakon kívülről, északi irányból érkező víz mennyiségét még a falakon kívül lehetett szabályozni. Ez a műtárgy kb. a mai városi római katolikus temető helyén volt, nem messze a Wassermann lakóházától.

A 17. században a házat kibővítették és emeletet húztak rá. A 20. század eleji átépítése során kapta mai, neoreneszánsz építészeti képét.

A házban sokáig közkönyvtár működött. A legutóbbi időben ismét átépítették és Kúria néven hotelt-panziót alakítottak ki benne.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-05 13:57:53