Római katolikus városi temető

Ország:

Szlovákia

Szélesség (lat):

N 48° 44,283'

Hosszúság (lon):

E 19° 8,783'

Védettség van?

nem tudom

Védettség száma:

Típus:

Temető

Jelentőség:

Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 3

A település mai neve:

A település magyar neve:

A település német neve:

A település latin neve:

Cím:

A belvárosban, a Szűz Mária templomtól északra, a városfalon kívül

Egyéb adat:

Rövid leírás:

Besztercebánya a középkori Magyar Királyság egyik legjelentősebb települése, szabad királyi városa volt. A felszínhez közel, könnyen elérhető érctelepeit már a korai középkorban is bányászták. A mai várost német területről betelepült hospesek alapították még a 12. században. A tatárjárás idején elpusztult települést IV. Béla király idején szász telepesekkel népesítették be újra. A szabad királyi városi címet elnyerő, gazdagságát a környékbeli bányák hasznából, valamint iparosainak és kereskedőinek sikeres működéséből nyerő civitas központja a Szűz Mária plébániatemplom körül kialakult városi vár, amelytől délre áll az egykor szintén fallal körülvett város főtere a legfontosabb középületekkel és polgárházakkal.

A város első temetője, középkori szokás szerint, közvetlenül a plébániatemplom körül alakult ki, még a 12. században. Az egyre gyarapodó lakosságú város elhunytjainak szaporodásával ez a fallal körülvett temető hamar szűkösnek bizonyult A helyzet megoldására a régi és az új sírok kiásása során "útban lévő" sírokat fokozatosan felszámolták. A templomtól keletre, a városfal közelében, de még azon belül egy csontházat építettek, amelybe a felszámolt sírokból kikerülő maradványokat helyezték el. Amikor a 15. században a csontház közvetlen közelében megépült a Mátyás-háznak nevezett rezidencia, a csontházat megszűntették. Ennek helyén épült fel később a ma is álló Szent Kereszt templom. Szükségessé vált ugyanekkor a temető bővítése. Ennek érdekében az itt húzódó városfalon kaput nyitottak és az új temetőt közvetlenül a városfaltól északra jelölték ki. Ez a sírmező a későbbi évszázadokban igen kiterjedt és még a mai napig is használatban van. A temetőben a besztercebányai német, magyar és szlovák anyanyelvű, zömmel katolikus polgárság és nemesség számos kiváló alakja nyert végső nyughelyet. A kripták és síremlékek közül több, komoly művészeti értéket is képvisel. A ma fellelhető, legidősebb síremlék 1841.ből származik. A temető egyben ősfákkal benőtt, hatalmas zöldterületet is képez a város közepén.

Adatlapot készítette:

szépmíves

Adatfelvétel ideje:

2023-12-04 09:41:48