Vereskő vára
A képek forrása: www.varak.hu
Ország:
Románia
Szélesség (lat):
N 45° 36,140'
Hosszúság (lon):
E 23° 9,829'
Védettség van?
nem tudom
Típus:
Vár, várkastély
Jelentőség:
Egyetemes jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
Jelentőség a szűkebb környezet/adott ország szempontjából: 4
Magyar történelmi jelentőség: 2
A település mai neve:
A település magyar neve:
Cím:
A falutól 7 km-re délkeletre.
Egyéb adat:
Rövid leírás:
Vereskő várának romjai Bosoród (Boşorod) községtől délkeletre 7 km-re, egy 823 m magas sziklás csúcson állnak.
Már a dákok idején is fontos erődítmény állt itt, mely a Kudzsiri-havasok szívében fekvő fővárosba, Sarmizegetusa regiába vezető utat vigyázta. A hegy platóján kialakított, négyszög alakú, 102 m hosszú és 45 m széles felső várat a sarkokon négy belső torony védelmezte, egy pedig a legtámadhatóbb keleti fal közepén állott. A keleti hegyoldalban elterülő, négyszög alaprajzú alsó vár keleti sarkaiba szintén tornyokat építettek. Ez a vár egészen a rómaiak 105/106-os támadásáig használatban volt.
A romok között 1949-től elkezdődött feltárások során azonban nemcsak a dák múltat idéző falak és leletek kerültek napvilágra, hanem olyan habarccsal kötött kőfalak is, melyek azt mutatják, hogy a dák romokat felhasználva a középkorban ismét felépítették a várat. Az itt talált edénytöredékek és kőfalmaradványok a vár újjáépítését az Árpádok idejébe, a 13. századra helyezik. A 14. századi leletek hiánya azt mutatja, hogy ekkorra a várat feltehetően már elhagyták. Az alsó vár keleti oldalán, a felső várba vezető úttól balra egy rövid szakaszon a habarccsal készült középkori fal alapja 3-4 m hosszan és kb. 30 cm magasan jelenleg is látható. Másutt már nem emelkedik a földfelszín fölé, csupán terepalakulatai és a rajta heverő kőtörmelék észlelhető.
A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
Már a dákok idején is fontos erődítmény állt itt, mely a Kudzsiri-havasok szívében fekvő fővárosba, Sarmizegetusa regiába vezető utat vigyázta. A hegy platóján kialakított, négyszög alakú, 102 m hosszú és 45 m széles felső várat a sarkokon négy belső torony védelmezte, egy pedig a legtámadhatóbb keleti fal közepén állott. A keleti hegyoldalban elterülő, négyszög alaprajzú alsó vár keleti sarkaiba szintén tornyokat építettek. Ez a vár egészen a rómaiak 105/106-os támadásáig használatban volt.
A romok között 1949-től elkezdődött feltárások során azonban nemcsak a dák múltat idéző falak és leletek kerültek napvilágra, hanem olyan habarccsal kötött kőfalak is, melyek azt mutatják, hogy a dák romokat felhasználva a középkorban ismét felépítették a várat. Az itt talált edénytöredékek és kőfalmaradványok a vár újjáépítését az Árpádok idejébe, a 13. századra helyezik. A 14. századi leletek hiánya azt mutatja, hogy ekkorra a várat feltehetően már elhagyták. Az alsó vár keleti oldalán, a felső várba vezető úttól balra egy rövid szakaszon a habarccsal készült középkori fal alapja 3-4 m hosszan és kb. 30 cm magasan jelenleg is látható. Másutt már nem emelkedik a földfelszín fölé, csupán terepalakulatai és a rajta heverő kőtörmelék észlelhető.
A leírás forrása: Karczag Ákos / www.varak.hu
Adatlapot készítette:
szépmíves
Adatfelvétel ideje:
2013-06-29 08:51:11
Közeli objektumok
Horváth-Tholdy kastély (14.377 km)
Hátszeg vára (15.142 km)
Református templom (15.189 km)
Kendeffy-kastély (15.430 km)
Krivádia vára (16.079 km)
Naláczy kastély (17.938 km)
Volt plébánia-, ma ortodox templom (18.591 km)
Várrom (18.671 km)
Nopcsa kastély (18.923 km)
Felsőszálláspatak vára (19.008 km)

